Érdemtelen sorsra jutó értékek – Jánosháza

Érdemtelen sorsra jutó (?) értékek
Jánosháza , Erdődy-Choron várkastély

Jánosháza , Erdődy-Choron várkastély, Vas megye
9545 Jánosháza, Vár u. 50-54.
GPS: N 47.126586,E 17.160632

Utolsó látogatás: 2013.07.05.

Külső hivatkozások:

http://www.kastélyok.hu/Lap.php?cId=386
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=8955
http://kemenesvidek.hu/pages/frames/keret_f_11.htm
https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=815

De kár érte! Sajnos csupán néhány képet tudtam készíteni a kerítés mögül, mivel elhagyatottan ugyan, de magas téglakerítés takarja az avatatlan szemek elől.

Benne volt a Nemzeti Kastély és Várprogram (utoljára módosított 2018 február), de időközben kikerült belőle.

Néhány képet “kölcsönöztem” az Internetről is hozzá, továbbá ajánlom a https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=815 oldalt, 2018. januárban sikerült bejutnia.

Jánosháza a Kemenesalja délkeleti peremén, a Marcal mellékén található a csaknem 3000 lakosú nagyközség. Keleti határa nagyrészt sík, a Marcal felé ereszkedő terület, míg nyugat felől a Mosó-árok völgyének dombosabb térszíne húzódik.

A település környéke lakott volt már az ókor idején is, több bronzkori halomsírt tártak fel a régészek.
Jánosháza aránylag későn keletkezett. 1254 táján a Varsányi családé volt a terület, az alapító az e családból származó János, aki várát 1396-ban építette fel. A falu első írásos nyoma csak a 15. századból, 1428-ból való. Nevét feltehetően egykori tulajdonosáról, a szomszédos, ma már csak emlékekben élő Varsányt is birtokló Jánosról (Joannesről) kapta. Joannes kisvára a mai várkastély területén lehetett.

A várkastély első írásos említése 1510-ből való, amikor a király Bakócz Tamás unokaöccsének, Erdődy Pétrenek engedélyt adott udvarháza fallal és árokkal való körbevételéhez. 1537-ben Török Bálint ostromolta, majd a következő évben el is foglalta. A kis erősséget a Choron család bővítette 1870 táján, melynek során óolasz bástyát és négyszögletes alaprajzú védelmi rendszert építettek ki.
Az 1600-as évek elején, egy Bocskai-hadjárat előtti gyújtogatást követően javításra szorult, majd 1609-ben kora barokk stílusban bővítették. 1732 után visszakerült az Erdődyek birtokába a már romos kastély. 1758-ban ismét átépítették és lakhatóvá tették, de az 1780-as évekre állapota ismét leromlott. A lakórészre 1855-ben emeletet építettek, utolsó átalakítása 1935-ben volt, amikor újabb emelet készült el, ekkor került a ma is látható sisak a toronyra.

A kastély egészen az államosításig az Erdődyeké maradt. A II. világháború végén a bevonuló orosz csapatok feldúlták és kifosztották. A háború után egy ideig járványkórház működött falai között, melynek során állapota tovább romlott. Később mezőgazdasági szakiskolát és óvodát alakítottak ki benne, míg a tetőtérben múzeum kapott helyet. De ez már régen a múlt, külföldi magántulajdonban ez az utolsó információm róla.

Ott jártunkkor (2013), üresnek tűnt, kapu zárva, biztonsági szolgálattal, kamerával őrzött terület (felírat szerint), de nyomát sem láttuk, a kerítésen nem másztam át, annyira bátor nem vagyok, a tulajdonjogot is tiszteletben tartó vagyok.