Érdemtelenül nem ismert értékek – Csempeszkopács

Érdemtelenül nem ismert értékek
Csempeszkopács, Csempeszházi Balogh (Kondoray) Béri Balogh (Széchényi) Rosty kúria és
Szent Mihály Templom

Utolsó látogatás: 2018.07.14.

Csempeszkopácson három érték is létezik, mindhárom olyan érték, amely méltó lenne arra, hogy országosan is ismerjék, és érdemesnek tartsák arra, hogy több látogató keresse fel.

Külső hivatkozások:

http://www.museum.hu/muzeum/654/
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=8869
http://www.kastélyok.hu/Lap.php?cId=181
http://www.kastélyok.hu/Lap.php?cId=3240
https://hu.wikipedia.org/wiki/Balogh-kiskastély
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=8868
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,535,0,0,1,0
http://www.csempeszkopacs.hu/index.php?v=1&p=5&function=2_10

Csempeszkopács, két különálló középkori kisnemesi település, Kopács és Csempesz egyesüléséből jött létre a 19. század közepén.

Csempeszházi Balogh (Kondoray) Béri Balogh (Széchényi) Rosty kúria és Pungor Zoltán Múzeum
9764 Csempeszkopács, Hunyadi János utca 22. , Vas megye.
GPS: N 47.155215,E 16.807212

A múzeumnak otthont adó Balogh-Sarlay, reneszánsz-barokk műemlék kiskastély a 16. század harmadik negyedében épült. Építtetője Csempeszházi Balogh Bertalan. A lepusztult épületet Béri Balogh Ádám – a később mártírhalált halt kuruc brigadéros – a 17. század végén átépíttette: a déli rész lebontása után, a lépcsőház beépítésével és a síkmennyezetes terek boltozásával lakhatóvá tette.

Az időközben zálogba adott kastély és birtok csak a 18. század legvégén, illetve a 19. század első harmadában került vissza Balogh Ádám leszármazottaihoz, majd házasság révén a Sarlay-család kezébe.

Pungor Zoltán Múzeum
A múzeum 10 éves szakszerű gyűjtőmunka eredményeként 1975-ben jött létre és költözött be a 16 századi kiskastély épületébe. A Csempeszkopácson és környékén (Vasszécseny, Nemeskolta, Meggyeskovácsi stb.) összegyűjtött néprajzi, hely- valamint ipartörténeti tárgyi anyag restaurálása és feldolgozása után az első állandó kiállítások 1976 szeptemberében nyíltak meg.

A múzeumként hasznosuló kiskastély 6 helyiségében, a folyosókon és a padlástér egy részében láthatók az állandó kiállítások. A látogatók képet kapnak a 19-20. századi falusi életmód (gazdálkodás, kisipar, iskolaügy, viselet- és bútorkultúra stb.) mikéntjéről.

A helytörténethez kapcsolódóan érdekes látnivaló Csempeszkopács ezeréves építészetét, szobrászatát bemutató állandó kiállítás, mely a millennium tiszteletére készült.

2006-ban elhunyt pedagógus, Pungor Zoltán, a falu életének egyik motorja volt. Nevéhez fűződik például a templom felújítása és a középkori vásárnap megrendezése. De neki köszönhetjük azt is, hogy a lebontásra ítélt egykori kastélymaradványban helytörténeti múzeumot hozott létre – mondta a 2007-évi emléktábla-avatáson Krenner Róbert polgármester, aki Pungor Zoltán pedagógusi, sport- és ünnepségszervezői tevékenységéről is megemlékezett. – Mindig is itt érezte magát legjobban, úgyhogy ezentúl a kastélyt Pungor Zoltán Múzeumnak hívjuk.

A Pungor Zoltán Múzeumban a pincétől a padlásig jelentős néprajzi anyag látható. Itt helyezték el dr. Ferencz Károly hagyatékát: ásvány- és kőzetgyűjteményét, Afrika-emlékeit, preparátumait.

Sajátos helyzet a kastély és a múzeum látogathatóságával kapcsolatosan

A kastély és a múzeum nem rendelkezik állandó nyitva tartással, előzetes egyeztetés szükséges hozzá!

A museum.hu WEB oldalon, sőt az Önkormányzat WEB lapján is a kiírt telefonszámon “előfizető nem kapcsolható”. Ezt követően nyomozni kezdtem, felhívtam az önkormányzat “Jegyző”-i számát, miután tisztáztuk, hogy hol és mit szeretnék megnézni (kastélyt és a múzeumot, Csempeszkopácson), akivel beszéltem (egy udvarias, szolgálat kész Hölgy), megígérte, hogy megszervezi a látogathatóságot, mivel valóban, az a szervezeti egység, akihez a telefonszám tartozott, az megszűnt. Vissza is jelentkezett az önkormányzati Hölgy és kaptam SMS-ben egy telefonszámot és nevet, aki várt minket szombaton, kinyitotta a kastélyt, így lehetővé téve, hogy megnézhettük a kiállítást és a kastélt is belülről. Két fiatal lány várt minket, az önkormányzat diákmunkában megszervezte, hogy megnézhessük a kiállításokat, KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!
A telefonszámot nem adom közre, mert nincs rá felhatalmazásom, viszont az önkormányzatét ide írom, amin keresztül a segítséget megkaptam: +36 94 377-001.

Szent Mihály templom
9764 Csempeszkopács, Csempeszkopács, Templom tér, Vas megye
GPS: N 47.152381,E 16.799784

A templom látogathatósága könnyebb feladat volt, hiszen a település WEB lapján pontos információ van megjelenítve:

Látogathatóság:

• Minden nap
• A templomot kinyitja: Cziráki István (tel: +36 20 576 8900), a telefonszám a templom ajtajára is ki van írva.
• Zarándoklat, vagy buszos csoport előzetes időpont egyeztetése: Cziráki István

A telefonszám is igaz, és a név is stimmel, Cziráki István a műemlék fővédnöke és a kulcs őrzője is egyben. Felhívtam telefonon, és egyeztettük a látogatás időpontját, készséges volt és alkalmazkodott a kért látogatási időpontunkhoz (Pestről nem olyan egyszerű odautazni!), Köszönjük szépen a lehetőséget és a bemutatást, a kapott információkat, továbbá gratulálunk a szép kiadványához a templomnak, melyet a Csempeszkopácsi Egyházközösség adott ki (szép kivitel és színvonalas bemutatása e remek templomnak).

Forrás: http://www.csempeszkopacs.hu/index.php?v=1&p=5&function=2_10

Csempeszkopács, két különálló középkori kisnemesi település, Kopács és Csempesz egyesüléséből jött létre a 19. század közepén.
Románkori téglatemplomát Kopácson, mesterséges dombra építették. A dombot a kitermelt föld helyén létrejött széles árok vette körül. Helyben égetett téglából építették, melyhez egy korábbi építmény római kori nagy formátumú tégláit is felhasználták, a diadalív északi pillérébe beépítve. 
A gazdag téglapárkányú keletelt szentély és hajó, a kőből faragott bélletes kapuval, 13. század közepén már állt. Az ugyancsak téglából rakott, ikerablakokkal díszített harangtorony pár évtizeddel később épült. Az így létrejött mesteri tömegritmus az 1200-as évek utolsó harmadában nyerte el mai formáját. A plébániatemplomnak már 1342-ben Szent Mihály arkangyal volt a védőszentje. Az Anjouk kora Kopács aranykora is lehetett, mivel Vas megye főszolgabíróit innen választották.

A déli bélletes kapu Gerevich Tibor, a 20. század kitűnő középkori műtörténész szerint, valószínű, hogy az Esztergomban is dolgozó egyik magyar kőfaragó műve. Ifjú Hell Géza, Bogyai Tamás és Dercsényi Balázs, valószínűen a földrajzi közelség miatt, a kaput jáki mester művének tartották. 
A hajóbelső nyugati részén található karzat, később épült. Nem kegyúri vagy orgonakarzat, a helybővítést szolgálta. A karzat beépítésével egyidőben nyitották egybe a toronybelsőt a hajóbelsővel. A templom 1526 és 1653 között evangélikus fáratemplom volt. Hozzátartozott Csempeszháza és Kolta.
A szentély és hajóbelső terében látható falképek, festéstöredékek nyolc festési periódust mutatnak be. Ezek a falképek az 1960-as évek kutatása nyomán kerültek elő. Restaurálásuk Lente István festőrestaurátor vezetésével történt. Az első periódust a szentély falán látható, vakolatlan meszelt falra festett három apostolfej képviseli. Az apostolsort a templombelső bevakolása után újra megfestették a szentélyben. Az északi falra előbb Ábrahám áldozatát, később Ádám és Éva bűnbeesését festették meg.

A reneszánsz korát, a hajót és a szentélyt elválasztó diadalív mértanias díszítése képviseli, amely a nyolc festési periódusból az ötödik. Ezt követik a szentély és hajó virágcsokrai, a hit, remény és szeretet alakjai a szentély kupoláján. Az utolsó periódust a déli falra festett, Feltámadt Krisztus alakja jeleníti meg. A szentély és a hajó párkányzatán látható mértanias díszítő festés a 17. században keletkezett, amikor a templom külső homlokzatát is bevakolták. Rangos tárgyi emléke a templomnak a barokk oltárkép, levéldíszes keretezésével, függőleges és vízszintes hármas kompozíciójával, a Szentháromsággal és a Szent Családdal. A levéldíszes keretezés tetején áll Szent Mihály szobra. Az oltárképfal 1758-ban már a szentélyben állt.

A karzat északi falán id. Dorffmaister István Szentháromság képe az érett Nyugat-Magyarországi barokk korszakát képviseli.

A templom 1966-68 közötti restaurálása Mendele Ferenc építész vezetésével készült el.
A 21. század első éveinek restaurálási munkáit Módy Péter kőszobrász, Juhász Györgyi festő restaurátor és Jeney Zoltán farestaurátor végezték el.

Templom külső:

Templom belső:

A toronyba is felmásztam: