Látogatás dátuma: 2019.06.01.
Kulm im Burgenland (Kólom) települést elhagyva az út elfordult balra, és ráláttunk az erdőre, amiből egyértelműen valamiféle kastély tetőzete látszott ki, ezt meg kell nézni, próbáljuk megközelítani, ez a döntés született (közösen), így a következő lehetőségnél visszafordultam és elindultunk vissza a településre, hogy felfedezzük a kastély épületét. Első próbálkozás egy zsákutca volt, ahonnan, egy hídon át gyalogosan az erdőn keresztül valószínű meg lehetett volna közelíteni, ezt most utólag a Google műholdas képen látni is véltem:
A kastély megközelítését külön (ennek a videónak az elején van) videóba szerkesztettem, ami egyben megmutatja Monyorókerék (németül: Eberau, horvátul Eberava) települést is.
A Wikipedia-n ennyit találtam: “Az Erdődy-kastély 14. századi eredetű. Az Ellerbach család építtette 1369 után egy korábbi vár maradványaira. A 17. században az Erdődyek korszerű várkastéllyá építették át. A várkastélyt 1772-ben Erdődy Sándor újíttatta fel. Eredetileg négy árok és három sánc övezte. Hét egykori bástyája közül már csak a harmadik áll. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, berendezése elpusztult. Ma is magántulajdon, ezért nem látogatható.”
Valóban, megerősítem, a bejárati kapuig eljutottunk az autóval, ott tábla jelezte, hogy “PRIVAT”, azaz nem látogatható, egy nagy parkot láttunk csupán, ami ápoltnak tűnt, de az épületet magát nem lehetett innen látni.
(németül: Bildein) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban. Alsó- és Felsőbeled egyesítése, Wikipedia LINK
“Beledet 1221-ben “Belud” alakban a Ják nemzetség birtokaként említik először.
1910-ben Alsóbelednek 407, Felsőbelednek 411, túlnyomórészt német lakosa volt. Felsőbeleden jelentős magyar kisebbség is élt. 2001-ben Alsóbeleden 166, Felsőbeleden 207 lakos élt.”
(németül: Eberau, horvátul Eberava) mezőváros a Németújvári járásban, Wikipedia LINK
“Területén már a rómaiak idején is volt település. Határában római sírkövek és pénzek kerültek elő.
Monyorókerék várát 1221-ben “Urk-Burg” néven említik először. A mai Erdődy-kastély egy 14. századi, Ellerbach Vilmos által 1369 után épített vízivár felhasználásával épült a 17. században.
A vár melletti település 1221-ben II. András királynak a szentgotthárdi apátság részére írt adománylevelében szerepel először írott forrásban “Terra Monyorokerek, Mónyorokerekkw a Pingua mellett” formában.
2001-ben 1081 lakosa volt, melyből 983 német, 50 magyar, 23 horvát és 25 egyéb nemzetiségű volt.“
(horvátul Petrovo Selo, németül: Prostrum) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban, Wikipedia LINK
“A község területe már a római korban lakott hely volt, mivel határában római sírokat és egyéb emlékeket találtak.
A község ma is horvát többségű, 2001-ben 1093 lakosából 796 horvát volt.”
(másképpen Német-Sároslak, németül Moschendorf) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban, Wikipedia LINK
“a települést a 13. században említik először. 1494-ben “Saruslak”, 1482-ben és 1496-ban “Lak” alakban tűnik fel, mint Monyorókerék várának tartozéka.[
2001-ben 463 fő lakta, 444 német, 8 magyar, 3 horvát, 8 egyéb nemzetiségű.”
(németül: Allerheiligen) község Vas megyében, a Körmendi járásban, Wikipedia LINK
“Ősrégi lakóhely, melyet leletek bizonyítanak. Az első okleveles említése 1221-ből származik.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,3%-a magyarnak mondta magát (22,7% nem nyilatkozott)”
(németül Walschenau) község Vas megyében, a Körmendi járásban, Wikipedia LINK
“A községnek két településrésze különböztethető meg. A Körmend–Németújvár közötti közút mentén fekszik Pinkaszentkirály, míg attól délebbre Vasalja községrész.”
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,7% szlovénnek mondta magát, 8,3% nem nyilatkozott.”
Magyarnádalja község a Nyugat-Dunántúli régióban, Vas megyében, a Körmendi járásban, Wikipedia LINK
“Első írásos említése 1391-ből származik. A Németújváriak birtoka volt, majd később – örökösödés révén – a Batthyány családé lett, akik körmendi uradalmukhoz csatolták.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 4,1% németnek, 2,7% cigánynak, 0,5% szlovénnek mondta magát, 13,6% nem nyilatkozott.”
Útba ejtettük a felújított épületet, az eső elkezdett csepegni és fekete felhők gyülekeztek, így a múzeum (Vadászati kiállítás) látogatása elmaradt, pedig a teraszon ülő Hölgy nagyon reménykedett benne, hogy végre lesz egy látogatója.
“Batthyány Ödön 1883-ban örökölte meg a hercegi címet, a Batthyány-hitbizományt és a Strattmann nevet. Mivel egyik legfőbb hobbijának, a vadászatnak Körmenden is hódolni kívánt, ezért építtette a várkertben a vadászlakot. Az épület első lakója Petrzilka Ferenc Károly és családja lett. Batthyány-Strattmann Ödön őt választotta főerdészének, a vadállomány gondozójának és az uradalmi kertészet vezetőjének. Egészen 1927-ben bekövetkezett haláláig lakott családjával a vadászlakban.
Az épület tömegében, alaprajzában jelentős változás az 1950-es évek végéig nem következett be. Ekkor – a kastély és a park szovjet hadsereg általi használata után –, az erdészeti központ kialakításakor kerülhetett sor arra a nagyobb felújításra, átalakításra, amely az épületcsoport képét a 2016. évi felújításig meghatározta. Ekkor építettek meg a tönkrement fa terasz helyén egy újabb irodát, és vonták közös tető alá a dél felé eső másik, magas tetejétől megszabadított helyiséggel.
Az erdészet irodáinak kiköltözése után a vadászlak állapota erősen leromlott, környezete is elhanyagolt képet mutatott. A 2016/17. évi felújítás során megtörtént a műemléképület homlokzatának teljes felújítása, a tető és a nyílászárók cseréje, a belső, funkcionális terek kialakítása és az akadálymentesítés.
A vadászlak a várkert északkleti sarkán található.”
