Fedezzük fel – Burgenland (5.rész)
Kulm im Burgenland (Kólom)

Látogatás dátuma: 2019.06.01.

A Burgenland sorozat részei:

Összefoglaló
1.rész – Történelem
2.rész, Kőszeg-től – Lockenhaus-ig (Léka)
3.rész, Lockenhaus-tól (Léka) – Rechnitz-ig (Rohonc)
4.rész, Rechnitz-től (Rohonc) – Kulm im Burgenland (Kólom)
5.rész, Kulm im Burgenland (Kólom)-tól – Körmend-ig

Külső hivatkozások:

Körmend, Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum
lásd alul, a helység neveknél, a Wikipedia Szabad Enciklopédia hivatkozásainál.

Kulm im Burgenland (Kólom) települést elhagyva az út elfordult balra, és ráláttunk az erdőre, amiből egyértelműen valamiféle kastély tetőzete látszott ki, ezt meg kell nézni, próbáljuk megközelítani, ez a döntés született (közösen), így a következő lehetőségnél visszafordultam és elindultunk vissza a településre, hogy felfedezzük a kastély épületét. Első próbálkozás egy zsákutca volt, ahonnan, egy hídon át gyalogosan az erdőn keresztül valószínű meg lehetett volna közelíteni, ezt most utólag a Google műholdas képen látni is véltem:

A kastély megközelítését külön (ennek a videónak az elején van) videóba szerkesztettem, ami egyben megmutatja Monyorókerék (németül: Eberau, horvátul Eberava) települést is.

A Wikipedia-n ennyit találtam: “Az Erdődy-kastély 14. századi eredetű. Az Ellerbach család építtette 1369 után egy korábbi vár maradványaira. A 17. században az Erdődyek korszerű várkastéllyá építették át. A várkastélyt 1772-ben Erdődy Sándor újíttatta fel. Eredetileg négy árok és három sánc övezte. Hét egykori bástyája közül már csak a harmadik áll. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, berendezése elpusztult. Ma is magántulajdon, ezért nem látogatható.”

Valóban, megerősítem, a bejárati kapuig eljutottunk az autóval, ott tábla jelezte, hogy “PRIVAT”, azaz nem látogatható, egy nagy parkot láttunk csupán, ami ápoltnak tűnt, de az épületet magát nem lehetett innen látni.

Ebben a bemutató részben, ezek a települések voltak

Beled

(németül: Bildein) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban. Alsó- és Felsőbeled egyesítése, Wikipedia LINK
“Beledet 1221-ben “Belud” alakban a Ják nemzetség birtokaként említik először.
1910-ben Alsóbelednek 407, Felsőbelednek 411, túlnyomórészt német lakosa volt. Felsőbeleden jelentős magyar kisebbség is élt. 2001-ben Alsóbeleden 166, Felsőbeleden 207 lakos élt.”

Monyorókerék

(németül: Eberau, horvátul Eberava) mezőváros a Németújvári járásban, Wikipedia LINK
“Területén már a rómaiak idején is volt település. Határában római sírkövek és pénzek kerültek elő.
Monyorókerék várát 1221-ben “Urk-Burg” néven említik először. A mai Erdődy-kastély egy 14. századi, Ellerbach Vilmos által 1369 után épített vízivár felhasználásával épült a 17. században.
A vár melletti település 1221-ben II. András királynak a szentgotthárdi apátság részére írt adománylevelében szerepel először írott forrásban “Terra Monyorokerek, Mónyorokerekkw a Pingua mellett” formában.
2001-ben 1081 lakosa volt, melyből 983 német, 50 magyar, 23 horvát és 25 egyéb nemzetiségű volt.“

Szentpéterfa

(horvátul Petrovo Selo, németül: Prostrum) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban, Wikipedia LINK

“A község területe már a római korban lakott hely volt, mivel határában római sírokat és egyéb emlékeket találtak.
A község ma is horvát többségű, 2001-ben 1093 lakosából 796 horvát volt.”

Nagysároslak

(másképpen Német-Sároslak, németül Moschendorf) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban, Wikipedia LINK
“a települést a 13. században említik először. 1494-ben “Saruslak”, 1482-ben és 1496-ban “Lak” alakban tűnik fel, mint Monyorókerék várának tartozéka.^[2001-ben 463 fő lakta, 444 német, 8 magyar, 3 horvát, 8 egyéb nemzetiségű.”

Pinkamindszent

(németül: Allerheiligen) község Vas megyében, a Körmendi járásban, Wikipedia LINK
“Ősrégi lakóhely, melyet leletek bizonyítanak. Az első okleveles említése 1221-ből származik.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,3%-a magyarnak mondta magát (22,7% nem nyilatkozott)”

Vasalja – Pinkaszentkirály

(németül Walschenau) község Vas megyében, a Körmendi járásban, Wikipedia LINK
“A községnek két településrésze különböztethető meg. A Körmend–Németújvár közötti közút mentén fekszik Pinkaszentkirály, míg attól délebbre Vasalja községrész.”
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,7% szlovénnek mondta magát, 8,3% nem nyilatkozott.”

Magyarnádalja

Magyarnádalja község a Nyugat-Dunántúli régióban, Vas megyében, a Körmendi járásban, Wikipedia LINK
“Első írásos említése 1391-ből származik. A Németújváriak birtoka volt, majd később – örökösödés révén – a Batthyány családé lett, akik körmendi uradalmukhoz csatolták.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 4,1% németnek, 2,7% cigánynak, 0,5% szlovénnek mondta magát, 13,6% nem nyilatkozott.”

Körmend – Felújított Vadászlak

Útba ejtettük a felújított épületet, az eső elkezdett csepegni és fekete felhők gyülekeztek, így a múzeum (Vadászati kiállítás) látogatása elmaradt, pedig a teraszon ülő Hölgy nagyon reménykedett benne, hogy végre lesz egy látogatója.

A Vadászlak története

“Batthyány Ödön 1883-ban örökölte meg a hercegi címet, a Batthyány-hitbizományt és a Strattmann nevet. Mivel egyik legfőbb hobbijának, a vadászatnak Körmenden is hódolni kívánt, ezért építtette a várkertben a vadászlakot. Az épület első lakója Petrzilka Ferenc Károly és családja lett. Batthyány-Strattmann Ödön őt választotta főerdészének, a vadállomány gondozójának és az uradalmi kertészet vezetőjének. Egészen 1927-ben bekövetkezett haláláig lakott családjával a vadászlakban.
Az épület tömegében, alaprajzában jelentős változás az 1950-es évek végéig nem következett be. Ekkor – a kastély és a park szovjet hadsereg általi használata után –, az erdészeti központ kialakításakor kerülhetett sor arra a nagyobb felújításra, átalakításra, amely az épületcsoport képét a 2016. évi felújításig meghatározta. Ekkor építettek meg a tönkrement fa terasz helyén egy újabb irodát, és vonták közös tető alá a dél felé eső másik, magas tetejétől megszabadított helyiséggel.
Az erdészet irodáinak kiköltözése után a vadászlak állapota erősen leromlott, környezete is elhanyagolt képet mutatott. A 2016/17. évi felújítás során megtörtént a műemléképület homlokzatának teljes felújítása, a tető és a nyílászárók cseréje, a belső, funkcionális terek kialakítása és az akadálymentesítés.
A vadászlak a várkert északkleti sarkán található.”