Barangolás Európában Határok nélkül

Fedezzük fel – Burgenland (1.rész)

Hozzászólások (0) Nyomtatás

Fedezzük fel – Burgenland – 1.rész
Történelmi múlt

Ígértem egy kis történelmi mélázást, íme erre gondoltam, melyhez a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

“Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul és gradistyeiül Gradišće, szlovénül Gradiščanska, vendül Gradišče, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton.

Bár egykor Magyarországhoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.

Burgenland területén található a Kisalföld nyugati része, a Fertő vidéke és az Alpokalja ausztriai részének zöme. Legmagasabb hegycsúcsa az Írott-kő (882 m), második legmagasabb pedig a szintén a Kőszegi-hegységben álló Nagy Szarvaskő(862 m).”

A Burgenland sorozat részei:

Külső hivatkozások:

Tegnapi napon (2019.06.01. a Nyár első napján) Burgenland egy szűkített részén autóztunk csupán, csodás napsütéses időben:

Kőszegnél léptük át a határt és Lékától Délnek tartva az 56.sz. főúton haladtunk és Pinkamindszent-nél jöttünk vissza. Ezen az útszakaszon végigautózva kialakult bennem egy benyomás: ez a terület nem egészen úgy néz ki, mint amit Ausztriában, főleg a hegyek (Alpok) között járva lát az utazó. Az is szembeötlő volt, hogy sok településnevet láttunk, amik sem nem magyar, sem nem osztrák nemzetiségre utalnak, inkább szlávok. Ez tegnap egy benyomás volt, ami igazán felkeltette az érdeklődésem e terület történelmére, így ennek most együtt fogunk utána járni, pontosabban én most utána olvasok (Google) és ezt megosztom veletek.

Ausztriában nincs olyan tartomány ahol eddig még nem jártunk volna, mindegyiknek megvannak a saját rájuk jellemző tulajdonságai, amiből kiemelem így elsőre, a rendet, a tisztaságot és az utak jó állapotát. Nos egyik tulajdonság sem olyan, ami idehaza nagyon jellemző lenne, főleg nem általánosságban.

Emlékeimet előcsalva, azt rögtön kijelentem, hogy Burgenland-ban rengeteg vár, várkastély, kastély látható, ez nyilván nem véletlen, hiszen Ausztria keleti határvonala, ami valamikor Magyarország területéhez is tartozott, nem véletlenül kapta az “ŐRVIDÉK” elnevezést. Ahogy a Wiki is írja: magyarul “VÁRVIDÉK”, nem vagyok nyelvész, de ez a fordítás szerintem találó, hiszen rengeteg vár található ezen a vidéken, amiknek valóban a védelem volt a fő szerepük a történelem során.

Ezek a várak adtak védelmet a Kárpát medencébe letelepült magyaroknak, ugyanakkor az osztrákoknak is, sőt ez a várvidék biztosította a védelmet az oszmán birodalom ellen is.

Itt most segítségül hívom a Wiki-t:

“A római időkben Pannónia provincia része volt. 900 körül a magyarok foglalták el a területet. A középkor folyamán, a magyar királyok, az osztrák hercegek és a német-római császárok közötti gyakori háborúskodások során a terület egyes várai hosszabb-rövidebb ideig osztrák kézen voltak. 1490-től hat nyugat-magyarországi uradalom (Szarvkő, Kismarton, Fraknó, Kabold, Borostyánkő, Kőszeg) a Habsburg család birtokába került, és Alsó-Ausztriához tartozott. Miután a 17. században magyar főrendek birtokába jutottak, a magyar országgyűlések ismételt követelésére Fraknót és Kaboldot 1625-ben, többit pedig 1649-ben ismét a Magyar Korona joghatósága alá helyezték. A szintén magyar területen, a Lajtától keletre fekvő sárfenéki (mannersdorfi) uradalom viszont a 15. század végétől osztrák nemesek birtoka volt, ezért ma is Alsó-Ausztriához (és nem Burgenlandhoz) tartozik.

A terület története az első világháború előtt megegyezett Moson vármegye, Sopron vármegye és Vas vármegye nyugati területeinek történetével.

A terület Ausztriához csatolásáról az 1919. szeptember 10-én aláírt Saint Germain-i békeszerződés rendelkezett. A békeszerződés szerint Ausztria eredetileg 4312 km² területet kapott volna 341 ezer lakossal. A terület elcsatolása ellen lépett fel az ún. Rongyos Gárda, amely keresztül akarta vinni a fegyveres revíziót. A gárda egységei elfoglalták a fontosabb a pontokat, vasútállomásokat, csendőrlaktanyákat, útvonalakat és deklaráltak a hivatalosan el nem ismert államot Lajtabánság néven. Az 1921. október 13-i velencei egyezmény viszont úgy rendelkezett, hogy Ausztriához ennél kisebb terület kerüljön, méghozzá 3967 km² 287 ezer lakossal. Sopronról és környékéről pedig népszavazással kellett dönteni, melynek eredményeként a város Magyarországé maradt. A választások körülményeit osztrák oldalról sokak kétségbe vonták. Az 1922-ben véglegesített magyar–osztrák határ lett az egyetlen, amely viszonylag megegyezett az addigi etnikai határral.

Az új tartomány 1922-ben elfogadott neve onnan ered, hogy mind a négy magyar vármegye német neve, melyből területet szántak neki, a -burg (vár) szóval végződik: Komitat Pressburg (Pozsony vármegye), Komitat Wieselburg (Moson vármegye), Komitat Ödenburg (Sopron vármegye) és Komitat Eisenburg (Vas vármegye). Az eredeti elnevezés Vierburgenland lett volna, utalva a négy vármegyére, mivel azonban a véglegesen megállapított határok közé nem került Pozsony megyéből semmi, ezért a szám a név elejéről elmaradt.

Az egykori magyar járási beosztást lényegében átvették, és azon kevés lényeges változtatást hajtottak végre.”

A népességről néhány mondat: “A tartomány lakosságának túlnyomó része osztrák, 5,9% a horvátok, körülbelül 2,4% a magyarok aránya. Ennél kisebb számban élnek még romák a tartományban (0,1%). Az 1981-es népszámlálási adatok szerint 4147 fő vallotta magát magyarnak (magyar nemzetiségűnek) vagy olyannak, aki beszéli a magyart és magyar származásúnak tartja magát. Jelentős magyar lakosság csak Felsőőr és Felsőpulya környékén található. (Lásd még: Burgenlandi magyarok) A burgenlandi horvátoknak saját dialektusuk van, az ún. gradistyei nyelv. “

További részleteket olvassátok az eredeti helyen itt a szabad enciklopédiából.

Egy kis összeállítás a Burgenland-i várakról (korábbi gyűjtésem), igaz ez egy “műemlékem” csoportba helyezett album, de mivel ez egy nyílt csoport, remélem meg tudjátok nyitni.
Milyen családnevek kerülnek itt elő (ismerősek lesznek!)?

  • Batthyány,
  • Esterházy;
  • Kanizsai;
  • Nádasdy.

Ide másolom az FB albumjaim ide vonatkozó tartalomjegyzékét, ebből láthatjátok, hogy mennyi vár, várkastély, kastély van ezen a területen, és Mi (feleségemmel) még nem jutottunk el minden zugba!

Ezen kívül is számtalan kastély, várkastély van ezen a területen, melyet ma is laknak, de ezek privát területek és nem látogathatóak, tegnap z utazásunk során is belebotlottunk egy ilyenbe, az útról láttuk meg a fák között a tetejét, próbáltuk megközelíteni, de csupán a park bejárati kapujáig jutottunk, ott nagy tábla “Privat”!

A Wiki összefoglalója szerint a tartomány fontosabb települései:

Itt egy térkép a Schlosserstraße WEB lapjáról:

Hasonló bejegyzések:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!