Látogatás dátuma: 2018.08.19.
Láttam egy képes beszámolót a Divény-ben (Divín, Szlovákia) lévő Balassa-Zichy várkastélyról, nagyon tetszett, benne múzeumot üzemeltetnek, és jó anyagnak látszott az is. Gondoltam, ezt jó lenne megnézni, úgyis már régen (2013) jártunk a szlovákoknál. Ha már kimegyünk, akkor útba esik Losonc (Lučenec), ha nem is állunk meg városnézésre, de keresztül utazunk, amire igazán kíváncsi voltam a (volt) Zsinagóga állapota, mert szörnyű képeket láttam róla. Amúgy amikor ott voltunk tűzött a nap, 36 fok volt, így aztán szó sem lehetett városnézésről.
Divényből hazafelé pedig ránézünk Gács-ban (Halič) lévő Forgách várkastélyra, milyen lett a felújítása után (Kastélyszállóként nyitották meg).
Meg is terveztem az utat a Google térképen és ráküldtem a telefonomra (Google Maps App):
Az egész napos program végül 300 km lett, amit 5 óra 30 perc utazási idővel teljesítettünk, plusz várakozások, kastélylátogatás, Gács-on kávé és fagyi.
Információ, amit jó tudni Szlovákiáról:
Az utazási terven is látható, hogy az oda utat az M3, 21.sz. főút – Somoskőújfalu útvonalon, a hazafelé vezető utat Balassagyarmat – M2 útvonalon jártuk be.
Én a határon váltottam autópálya matricát, mivel úgy terveztem, hogy még 10 napon belül bejárjuk (autóval) a Magas Tátra környezetét, ott pedig már szükséges az odaúton is a matrica.
Az utazás során semmi kellemetlenség nem ért bennünket, mindenhol udvariasan fogadtak, rendőröket láttunk több felé ellenőrizni, de bennünket nem állítottak meg.
Az első úti-videóban bemutatom a Losoncon átvezető utat, a Zsinagógát és a Református templomot (mindegyiket csupán kívül).
Lúčna 428, Divény 985 52.
GPS: N 48.449043 , E 19.534650
https://www.facebook.com/OSSKP/
http://osskp-divin.sk/
http://www.kastélyok.hu/Lap.php?cId=3256
Már előzetesen tájékozódtam a várkastély látogathatósáról, így tudtam, hogy 12-13 óra között zárva van, ebédszünet, az utazást úgy terveztem (számítottam ki), hogy 12:30 körül érjünk a várkastélyhoz, így is történt. A kastély zárva volt, mivel csak óránként induló vezetéssel látogatható, de a pénztár-shop nyitva volt, így kávét és üdítőt tudtunk vásárolni.
13:00-kor induló vezetéssel néztük meg a várkastélyt, idegenvezetőnk, egy kedves fiatal Hölgy volt, aki tört németességgel kiegészítette az induláskor kiosztott magyar nyelvű tájékoztató szöveget. Mivel a csoportban csak magyarok voltak, így eltekintett a szlovák nyelvű vezetéstől és ránk bízta, hogy egy látogató, minden helyiségben felolvassa az oda vonatkozó ismertető szöveget. Az amúgy 1 órás vezetés másfél órásra nyúlt, minden látogatható részt meg tudtunk nézni. A fényképezésért 2€-ot kértek, a belépőjegy nyugdíjasként, szintén 2€/személy volt.
A Várkastélyt 2016-ban nyitották meg a látogatók előtt. Szépen felújították, sajnos az eredeti berendezési tárgyakból csupán 1-1 darab maradt meg.
Részletes FB képalbumom itt nézhető meg.
A várkastély udvarra is csak a vezetés alkalmával engednek be. a pénztár folyamatosan nyitva, 12-13 óra között ebédszünet van, azaz 12-kor nem indul vezetés.
A Balassa-Zichy kastély története.
A kastélyt III. Balassa Imre (rabló lovag) építette 1670-ben, miután kiutasították a kastély felett a várból. A kastélyt négy sarokbástyával megerősített védőfallal vették körbe. A kastélyt vízárok vette körbe, felvonóhíddal, ez védte a kastélyt. Bűncselekmény miatt Balassa Imrétől az összes vagyonától megfosztotta Leopold császár és 1686-ban eladta a Zichy családnak (Zichy István). Fia Zichy Ádám tovább bővítette, új lakószárnnyal (1696).
A kastély és az egész uradalom a Zichy család tulajdonában volt egészen 1945-ig. Először lakásokat alakítottak ki a kastélyban, majd 1952-től a helyi földművesek vették birtokba, baromfit neveltek és trágya raktárnak használták. 1969-ben a Műemléki Hivatal kiköltöztette a földműveseket, így a kastély 2011-ig üresen állt. 2011-ben a település elkezdte a kastély újjáépítését, amihez EU-s támogatást is kaptak. A Múzeum 2016-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
Állandó kiállításoknak ad helyet a kastély szobái.
1. Zichy volt irodája. A teremben látható kiállítás a Divényi vár történelmét mutatja be. A kiállított tárgyak a feltárások során kerültek elő.
2. A Zichy család volt ebédlője. A várban végzett archeológiai feltárások során tárgyak kerültek ebben a helyiségben elhelyezésre. Ebben a teremben egy animációs videót is bemutatnak, ami a várat mutatja be a különböző korokban.
3. Zichyek tárgyainak bemutatása. Sajnos 1945 után a kastélyt kifosztották, a kastélyból nem sok tárgy maradt meg, ezek közé tartozik a kastély eredeti korlátjának néhány darabja, ez bekerült a lépcsőház 1.emeletére.
4. A Zichyek volt szalonja. A Zichyek néhány tagjának portréit mutatják be.
5. A Zichy utolsó tulajdonos volt hálószobája. A bemutatott berendezési tárgyak nem Zichy tulajdonúak, de Divényből valók. Zichy Zsigmond 1937-ben a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója lett, így családjával elköltöztek és csupán látogatóba járt vissza a kastélyba.
6. Zichyek gyerek szobája. A teremben egy animációs videót tekinthet meg a látogató, ami a kastély történetét mutatja be. A bemutatott tárgyak, berendezések az őskorból származó archeológiai feltárások során kerültek elő. A Divényi mesterségekkel kapcsolatos tárgyak is itt kerültek bemutatásra.
7. Bányásza Divényben és környezetében, az egyik toronyszobában kerül bemutatásra, többek között egy bányász ünnepi díszöltözetét is bemutatják egy bábun.
8. Divényi kulturális emlékek kiállítása (várrom, templom, és a kastély).
9. Mesterségek kiállítása az egyik torony szobában. Csempék, a többségük kályha csempék, de ezek sem a kastélyból valók.
10. Volt vendégszoba. Itt három magángyűjteményt mutatnak be (ásványok, rovarok, őskori növények lenyomatai).
11. Hazai mestere, kőműves és kovács műhely tárgyai termékei láthatóak.
12. Fazekasművészet, a Divényi fazekasságot és termékeit mutatják be.
13. Őrtorony, a kapu felett. Megmaradt a fa szerkezet, és benne még eredeti fa-szegek is láthatóak.
14. Vadász trófeák. Két család (Šulek és Drugda) ajánlotta fel a gyűjteményeket.
A kastély belső és Múzeumot bemutató videóm:
A múzeum belsőt bemutató FB Képalbumom itt nézhető meg.
A Várkastély megtekintése után elindultunk hazafelé, útba ejtve Gács (Halič) települést, ahol megnéztük a felújított Forgách várkastélyt.
GPS: N 48.356506,E 19.575534
http://www.halic.sk/
http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=1066
https://www.facebook.com/ZamockyHotelGaliciaNuevaHalic/
https://zamockyhotelgalicianueva.sk/
2018.08.19. – Nem ez volt az úti-cél, de útba ejtettük, érdemes volt, a képek magukért beszélnek. A felújítása befejeződött, a kastélyban 4*-os szálloda került kialakításra.
Saját tapasztalat:
A Hotel és az Étterem jól el van különítve, sőt külön parkolója is van egészen közel az étterem bejáratához, bár ez a rövid szakasz gyalogosan nagyon meredek (mozgássérülteknek nem ajánlom, nekik egészen a bejáratig fel lehet menni, ott van mozgássérült parkolóhely is!). Az étterem bejáratánál hostes Kisasszony fogadja a vendéget és oda kíséri a megfelelő asztalhoz (evés, kávézás, stb.).
A kastély (volt) belső udvara be van fedve, itt kapott helyet az elegáns étterem. szlovákul, angolul, németül ért a személyzet.
Mink csupán egy kávéra és fagyira mentünk be (8.20€), fizetni bankkártyával az asztalhoz hozott terminálon lehetett.
2013.08.11. – Nem lehetett megközelíteni, mert a feljáró le volt zárva, a településen érdeklődve, azt mondták, hogy a felújítása folyamatban van, az hírlik, hogy szálloda, sportcentrum lesz.
Gács első említése 1299-ből származik. Egykori várát a Losonciak építették a 13. század második felében.
A Csák Máté elleni harcokban romos állapotba került, 1386-ban Losonczy István újjáépíttette. 1451-ben Giskra foglalta el, Mátyás azonban visszafoglalta. A 16. század első felében Losonczi István birtoka. A birtok örököse Losonczi Anna Forgách Zsigmondhoz ment nőül, így az a Forgách családé lett.
A romos vár helyén Forgách Simon pompás hat saroktornyos várkastélyt építtetett 1612-ben. A 17. század végén Thököly Imre serege sikertelenül ostromolta. 1703-ban rövid ellenállás után meghódolt a kurucoknak, de 1709-ben visszafoglalták és felégették a császáriak. Az 1792-ben korszerűsített épület főúri lakhely volt. A település 1765-ben városi jogot kapott, egykor posztógyártásáról volt híres.
1767-ben gróf Forgách János itt alapította meg Magyarország első posztó-manufaktúráját. Finomabb posztók gyártását 1792-ben kezdték el. 1800-ban a manufaktúrát részvénytársasággá alakítják. A gácsi posztó elismertségéhez a reformkor arisztokratái is hozzájárultak. Podmaniczky Frigyes naplójában például beszámol arról, hogy az első között volt Pest-Budán, aki esténként gácsi posztóból készült frakkot húzott, bár mindez még kissé durva minőségű volt – ti. a gácsi posztó legnagyobb vevője a hadsereg.
A 19. század végén Mikszáth Kálmán is megemlíti a gácsi posztót a Szent Péter esernyője című regényében: “gácsi posztó ám ez, olyan erős, hogy víz sem hat rajta át”. A gyárat az 1850-es években porosz szakemberek modernizálták. A részvénytársaságnak az 1860-as években Magyarországon hét településen (Pest, Debrecen, Miskolc, Losonc, Kassa, Lőcse és Beszterce) működött lerakata. A posztógyárat a Vasárnapi Újság 1861-ben részletesen bemutatta.
A Kastélyt bemutató FB Képalbumom itt nézhető meg.
A kávé/fagyi után elindultunk hazafelé (Budapest) és esemény nélkül hazaértünk.
