Fedezzük fel – Balaton-felvidék(Salföld) | Barangolás Európában Határok nélkül

Fedezzük fel
Balaton-felvidék

Utolsó látogatás: 2018.07.21. (Szombat)

Fő úti-cél: Salföld

Ebben a bejegyzésben a teljes napot be fogom mutatni (szeretném, reménykedem, hogy teljes lesz).

Külső hivatkozások:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Salföld
http://bfnp.hu/hu/salfoldi-major-salfold
http://www.salfold.hu/tortenet.php
http://www.salfold.hu/tortenet.php
https://www.facebook.com/pajta.galeria/ (nem egy frissített oldal, utolsó bejegyzés 2016)
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.782454808502397.1073742667.611200015627878
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.762514850496393.1073742584.611200015627878
http://www.kastélyok.hu/Lap.php?cId=3243
https://www.youtube.com/playlist?list=PLD3vz2Q70v6APKHHnJ4YtALqKZOGHELus – videó lejátszási lista

Eredetileg erre a napra az elmúlt héten már készültem, és Karos, Karcsa, Pácin volt az elképzelésem, a héten ehhez gyűjtögettem a látogatási információkat. Feleségem pénteken este azt mondta, menjünk a Balaton-felvidékre, nézzük meg Salföldet, hogyan fejlődött, mik változtak, aztán oda-, és vissza úton keresztül megyünk az útba-eső kis településeken is. Nos, et az igény elsőbbséget élvez, örülök, ha párom szeretne menni valahová és oda kedvvel menne, ilyenre a balesete óta nagyon ritkán került sor, így aztán program csere.

Végül is ez lett a program, ami menet közben nem is változott:

Tehát a lefelé menő útvonal: Budapest – Budakeszi – Budaörs – 1.sz. főút (M1 mellőzve, mert állandóak a dugok!), Bicske, Felcsút előtt elkanyarodva – Csákvár (itt a Csuta Cukrászda), majd Székesfehérvár – M8 (8.sz. főút) Veszprém – Nagyvázsony – Mencshely – Óbudavár – Szentantalfa – Tagyon – Zánka – Salföld.

A visszafelé út pedig így alakult: Salföld – Zánka – Dörgicse – Vászoly – Pécsely – Tótvázsony – Veszprém – M8 (8.sz. főút) – Székesfehérvár – 811.sz főút (Csalapuszta) – Lovasberény – Vértesacsa – Alcsútdoboz – Etyek – Biatorbágy – 1.sz. főút (M1 mellőzve) – Budaörs – Budakeszi – Budapest.

Reggel 9 órakor indultunk és 18:30-ra értünk haza, összesen megtettünk 378 km-tert, 700 méter gyaloglás, autóban töltött idő 6 óra 49 perc.

Tehát reggel 9 körül indultunk el Budapest, XV.ker., keresztül a városon (M3 bevezető, Róbert Károly krt., Árád-híd, Lajos utca, Kolosi tér, keresztül a János-hegyen, Budakeszi, Budaörs) a szokásos útvonalon. Most nem az M1-en autóztam Bicskéig, hanem a régi 1.sz. főúton, majd a 811.sz. főúton, Felcsút előtt elfordultam, mivel a Csákváron lévő Csutak cukrászdát soha nem hagyjuk ki, ha erre felé utazunk a Balaton felé, természetesen az M7 csak végszükségben jöhet szóba, a rádióban most is hallottuk, hogy dugó, baleset.

Csákvár közelében jártok a Csuta Cukrászdét soha ne hagyjátok ki, fagyi, sütemény, kávé, üdítő, egész évben nyitva, “Ország díjas” sütik, íme néhány kép:

Parkolni a cuki előtt lehetetlen vállalkozás lett volna, ezért az út túloldalán tudtam csak megállni, ott sem valami szabályosan. Két helyen szolgálnak fel párhuzamosan: bent süti, kávé, üdítő, és az udvaron: fagyi. Mindkét helyen sorban állás, de türelmesen kivártuk, érdemes volt, mint mindig.

Tovább utazva Székesfehérvár a következő nagy elágazás, de közben még átutazunk Zsámoly településen.

Székesfehérvárt elhagyva a 8.sz. főúton utazunk egészen Veszprémig, aminek túlnyomó többsége az új M8 gyorsforgalmi út, jó minőség, tömeg nélkül, de rengeteg száguldóval, aki úgy gondolja, hogy neki nem 110 km/óra-val kell autóznia, hiszen Ő egy autópályán halad, na ezért veszélyes Magyarországon, ha egy utat felújítanak, jó minőségű lesz, ráadásul még 2 x 2 sávos, na akkor az részükre csak autópálya lehet, és felső határ nincs, mintha Németországban autóznának, hiszen ott az autópályán nincsen maximális sebesség, pedig ez az M8 csupán gyorsforgalmi út besorolású, és a megengedett maximális sebesség: 110 km/óra.

El is érkeztünk Veszprémhez,a déli-elkerülőn megyünk tovább, hatalmas dugó, mert mindenki a Balaton felé igyekezett, elkanyarodtunk Nagyvázsony felé a 88.sz főúton haladtunk Nagyvázsonyig. Nagyvázsonynál irányt váltottunk és a Balaton felé (Zánka) irányába folytattuk utunkat.

Salföldre érkezvén egyenesen a Majorságig mentem (BFNP), de amikor kiszálltunk az autóból,a hőség (kint 32 fok), homlokon csókolt, tűzött a nap, így aztán nagyon hamar elment a kedvünk attól, hogy ebben a melegben a tűző napon sétálgassunk. Gyorsan vissza is ültünk, megbeszéltük körbeautózunk, a kellemes klíma társaságban megnézzük mi változott, hogyan fejlődött a település, de ahogy körbefordulta, megláttam, a templom kerítésén egy A4 papírkát, na gondoltam, ki van írva, hogy kit kell felhívni telefonos, hogy meg lehessen nézni a templomot. Megálltam, és oda mentem, a papírra ez volt írva “A templom látogatható”, no Ti mire gondoltok egy ilyen kiírás után? Hát bizony nem, ez a cetli összesen arra adott lehetőséget, hogy a templom külső ajtaja nyitva volt, tőle 2 méterre egy vasrács, zárva, rajta egy persely, hogy oda lehet bedobni az adományokat a templom javára (ez volt kiírva mellé), de bizony a templom belsőből nem sok minden volt látható a bejárat felett lévő karzat és a karzatot tartó oszlopok miatt, így aztán még képet sem készítettem, visszaültem az autóba, és elindultunk körbe autózni a települést (Salföld). Salföld szélére érve arra lettem figyelmes, hogy rengeteg autó parkol az út mellett, ráadásul az autók egy fasorban voltak, azaz árnyékban, az út bal oldalán pedig egy szépen felújított épület, a kapu ugyan zárva, de rajta egy kis zöld színű táblácska “NYITVA”, mellette a reklámtábla “Pajta Galéria”:

A kapu túloldalán, mintha egy kemence állt volna, mellette asztalok padokkal, hoppá, itt egy étterem üzemel. Be is álltam a parkolóba, két fa közé és bementünk.

Bent az udvaron egy hatalmas diófa alatt asztalok és vendégek, üres asztal kint nem volt, de az egyik dupla asztalnál a fele üres volt, oda kéredzkedtünk és leültünk, étlap egyszerű volt 3 féle leves, és féle főétel, választottunk és gyorsan egymás után megkaptuk az ételeket. Az épületben, ami valamikor valóban egy pajta volt, ugyancsak lehetett volna leülni asztalokhoz, sőt egy galéria is volt, a falakon fotókból összeállított képkiállítás. Az alkotója a női nem kedvelője, főleg ruha nélküli képekkel. Fizetés bankkártyával, vagy készpénzzel, megkérdezik a számla kiállítása előtt. Finom volt az étel, gusztusosan tálalva, gyors és udvarias volt a kiszolgálás, az ebédünk: leves (hatalmas tálban), főétel körettel, és mentes ásványvíz, összesen 6.400 Ft. Néhány kép a “Pajta Galéria Étterem”-ből:

: Az étterem előtti téren, sziklarengeteg

Ahányszor új autó állt meg a kapu előtt, a két házőrző rohant a kapuhoz üdvözölve az új vendéget, majd visszahelyezkedtek ki-ki a saját figyelő helyére, várva a következő vendéget.

Mivel a leves sok volt, így aztán a főétel is sok lett. Miket ettünk?

hideg, tejszínes meggy leves (tele meggyel és valóban hideg volt;
paradicsom leves, ami valóban paradicsomból készült;
csirke mell roston;
mangalica tarja roston;
a főételhez egységes vegyes köret, friss salátaágyon (tejfölösen), karikára vágott hajas krumpli, tepsiben sütve.

Én még megbirkóztam a főétellel, legyűrtem, bár sok volt, de párom a csirke mell felét meghagyva, becsomagolásra került, elhoztuk, ma ez volt a vacsorám, bőven elegendő volt még ma is.

Ebéd után, ismét körbeautóztuk Salföldet, megállapítottuk a látottak alapján, hogy bizony már csupán néhány ház maradt, ami még nem került tip-top felújításra, néhány kép a településről:

Salföldről másfele mentünk tovább (bár Zánkáig az érkezés szerinti úton mentünk), innen a következő helyszínként Dörgicse-t választottuk, nézzük meg van-e élet a levendula virágzás után. Igen van élet. A “Levendula Farm” volt az úti-cél, tavaszi látogatásunk során készített FB albumom itt nézhető meg.

Levendula virágzáskor készített videóm:

Zánka és Dörgicse közötti úti-videó:

A boltban egy kávé, egy üdítő, páromat az árnyékban hagytam, a nap tűzött, a parkban árnyék nincs, a hőmérséklet 33 fok. Én körbejártam a farmot, fénykép és videó készítés.

Képek a mostani park állapotról, most a Farm egy bővített részét lehetett körbejárni:

A levendula Farm meglátogatása után tovább indultunk Veszprém irányába.

Veszprém után – Székesfehérvár, majd a 811.sz. főút, Székesfehérvárt elhagyva ránéztünk Csalapusztára is, változott-e valami a kastély állapotában, NEM, nincs változás:

Folytatva utunkat ránéztünk még Lovasberényre is, milyen változás van a Cziráki kastélynál, semmi változás. Bár azt hittem, hogy a kápolnában elkezdődött valamiféle felújítás, de hazajőve megnéztem a korábbi képeket, sajnos nem történt változás, csupán az idő múlása volt látható.

Lovasberény után a 811.en folytattuk utunkat Alcsútdobozig, majd Etyek felé vettük az irányt, Biatorbágynál felmentünk az 1.sz. főútra, mellőzve az M1 autópályát, majd keresztül Budapest másik végéig (XV.ker. M3 kivezetőjénél, meg sem álltunk hazáig.