Gyöngyös, Orczy kastély, Heves megye
(Orczy Kastély – Mátra Múzeum)
3200 Gyöngyös, Kossuth u. 40.
GPS: N 47.784569, E 19.932498
Látogatási dátum: 2010.08.13.
Külső hivatkozások:
http://www.matramuzeum.hu/
http://www.kastélyok.hu/Lap.php?cId=312
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=5688
https://www.facebook.com/matramuzeum/
https://www.facebook.com/pg/europaihataroknelkul/photos/?tab=album&album_id=632479250166621
A bejáratot őrző oroszlánok
A kastély épülete
A kastély felújítása, megmentése
A megyei önkormányzat tulajdonában álló épület és a városi önkormányzat tulajdonában álló Orczy-kert (korábbi nevén Dimitrov-kert) teljes felújítása 2005-ben kezdődött. Gyöngyös Város Önkormányzata közel 800 millió forintos támogatást kapott a ROP 1.1.3 pályázatából a XVIII. században épült Orczy-kastély rekonstrukciós munkálataira. Ennek keretében 2005. márciusától mintegy másfél éven át zajlott az épület restaurálása és a kastélykert felújítása.
A régészeti és műemléki feltárás közben több helyiségben korabeli barokk falfestmények kerültek elő. A munkák során kibontották az 1826-ban befalazott árkádokat, üvegtetővel lefedték az addig nyitott belső udvart, új műszaki berendezéseket (világítás, fűtés) szereltek be.
Nagyon szép és Magyarországon egyedülálló az épület klasszicista kifestése. Színhasználata szürke, rózsaszín, lilás homokszín, zöld alapú.
A kastély építéstörténete
Bár adataink hiányosak-, a XVIII. század végétől nyomon követhető. Ez a terület és a rajta álló épületek az évszázadok során az Orczy család nevével kapcsolódtak össze.
Az épület egyes részei nem azonos időben épültek, s a kastély mai alakjának sem a tervezője sem a kivitelezője nem ismert, de kétségtelen, hogy Hild József és Pollack Mihály köréhez tartozott. A stílusjegyek romanticizmusba hajló egyes részei bizonyossá teszik, hogy a mai épület 1844-1848 között készült el.
Nagyon érdekes a kastély szerepe a magyar történelemben. A régi épületben I. Sándor orosz cár szállt meg 1814-ben. Az új kastélyban 1849. februárjában Windischgrätz tábornok főhadiszállása volt, majd Kossuth és Görgey laktak benne. Görgey haditanácsot is tartott itt. Az eredetileg somogyi Orczy család a XVIII. század folyamán honosodott meg a Mátra vidékén. A család neves tagja a hétéves háborúban huszárbravúrjairól híressé vált Orczy Lőrinc. Irodalmi munkássága is jelentős. Tőle származik a Mátra első szépirodalmi említése az 1761-ben megjelent “Mátra hegye között mulatozó nimfa éneke” című művében. A család irodalmi hajlamai megmutatkoztak az Angliában letelepedett Orczy Emma bárónőnél is, akinek “Vörös Pimpernel” című írása ma is az olvasott regények közé tartozik, és világsikerű filmet is készítettek belőle.
A kastély épületében helyezték el 1956-ban a Mátra Múzeumot, amely a Mátra és Gyöngyös természeti és néprajzi értékeiről nyújt képet.
Az Orczy kastély épületében helyezték el 1956-ban a Mátra Múzeumot, amely a Mátra és Gyöngyös természeti és néprajzi értékeiről nyújt képet. A múzeum nevezetessége a kiállított teljes mamutcsontváz.
A 4 hektár területű védett park érdekessége, hogy kerítését a Napóleon elleni 1809-es nemesi inszurrekció puskáinak csöveiből készítették. A parkban tekinthető meg hazánk legnagyobb törökmogyoró- és tiszafája. A park bejáratait kőoroszlánok őrzik.
A kastély parkjának helyreállítása is befejezésre került, nagyon szép környezetben sétálhat a látogató.
A park végében új beruházásként valósult meg egy új épület a Pálmaház és Természettudományi Pavilon, melyben fantasztikusan látványos és hatalmas gyűjteményt mutatnak be.
A kiállítás az Erdő társulások bemutatására vállalkozott. A populációk egy magasabb szerveződési szintje, a tárulások formájában, azok összetevőiként létezhetnek csak. A kiállítás nagyon leegyszerűsítve, ezeknek a kapcsolatrendszereknek a mentén próbál segítséget nyújtani a csodálatosan változatos élővilág megismeréséhez.
Különleges látvány a pincétől a padlásig beépített tölgyfa, melynek segítségével mutatja be a kiállítás a különböző szintekhez (gyökérszint, talajszint, cserjeszint, törzsszint, koronaszint) kapcsolódó élóvilágot.
A múzeum anyagából (nem teljes-körű képanyag!)
