Máriakálnok, Rózsakert, Sarlós Boldogasszony kegykápolna | Barangolás Európában Határok nélkül

Érdemtelenül nem ismert értékek
Máriakálnok, Rózsakert, Sarlós Boldogasszony kegykápolna

Máriakálnok, Rózsakert, Sarlós Boldogasszony kegykápolna, Győr-Moson-Sopron megye
9231 Máriakálnok, Kápolna tér 1.
GPS: 47.864112, 17.331961

Utolsó látogatás: 2017.06.17.

Külső hivatkozások:

http://www.mariakalnok.hu/hun/mariakalnok-tortenete.html
https://www.facebook.com/places/Ha-erre-jarsz-Mariakalnok/103752436330238/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Máriakálnok
https://kozelestavol.cafeblog.hu/2016/06/08/a-falu-ahol-minden-lakosra-ket-rozsato-jut/
http://www.bucsujaras.hu/mariakalnok/
https://www.facebook.com/janos.egresi.7/media_set?set=a.1325519654170296.1073742172.100001368234340

Máriakálnok ősi búcsújáró hely, a Szigetköz egyik legismertebb települése. Mosonmagyaróvártól keletre, 5 km távolságra fekszik. Mosonmagyaróvárral 1928 óta vashíd^[3] köti össze a Mosoni-Dunán. A szigetközi főútvonalra csatlakozó összekötő útja révén szerves része a szigetközi gazdasági és turisztikai régiónak.

Rózsakert

A rózsakert (rozárium) 2011 évben, pályázati támogatással 8200 négyzetméteres területen jött létre a kápolna mellett. Hatvan ágyást alakítottak ki, amelyben 3600 különböző rózsatő (tearózsa, parkrózsa, futórózsa) kapott helyet.

Ott jártunkkor, tisztaságot, ápoltságot mutatott a rózsakert, a kedvezőtlen időjárás (eső, szép), kissé megtépázta a virágokat, de csodás illatukat nem tudta elvenni.

Idézet (duplán) a kozelestavol.cafeblog.hu cikkéből rávilágít a rózsakert fenntartására:

Nagyon köszönöm a képeket Nagy Gizellának, aki az alábbi mondatok kíséretében hívta fel a figyelmemet erre a csodás rózsakertre.

“Gondozásét először “örökbefogadással” gondolta a polgármesteri hivatal, kevés sikerrel. Párommal vállaltuk el, nem kis feladat, de Ő nagy lelkesedéssel, nagy odafigyeléssel gondozza. Mi a szomszédságában lakunk, így nem csak a munka, hanem az élvezet is a miénk, az illat pedig leírhatatlan.”

A rózsakert a község szimbóluma is lehetne, írták 2008.10.22.

Lobitz Ákos mosonmagyaróvári vállalkozó vetette fel egy rozárium kialakításának ötletét. A tervhez megfelelő területet a máriakálnoki önkormányzat ajánlott fel a nemrég nyílt falumúzeum és megszépült park közelében, ahová pályázati támogatással pihenőpadokat helyeztek el és információs tábla is útbaigazítást nyújt. A kertben több száz tő rózsa kapna helyet, igazi turisztikai látványosságként.

Sarlós Boldogasszony kegykápolna

A hagyomány szerint a 16. század óta látogatott búcsújáróhely. A kápolna a csodatévő kút köré épült, értéke az oltár fölé emelkedő csodatévő kálnoki Szűz Mária szobra. Az itteni búcsúk időpontjai: Szentháromság vasárnapján és szeptember 8-át követő vasárnap.

A kicsi, de ismert kápolnához több csodát is kapcsolna, a Mária-kultusz jegyében építették. A középtornyos, egyhajós épület 1874-ben készült a kora középkori romanikus építészet stílusjegyeinek felhasználásával. Az egyik legenda szerint 1529-ben a török elől visszavonuló keresztény seregek itt pihentek meg, és a forrás csodatevő ereje folytán a katonák sebei behegedtek, a betegek meggyógyultak. Majd újabb csoda történt: egy kálnoki halász hársfából faragott Mária-szobrot talált a forrás vízében. A halász kis építményt emelt a forrás és a szobor védelmére; ezt a fia kápolnává bővítette, s mint remete lakott mellette. A kis kápolna helyére Viczay János, a falu földesura, 1643-ban hálából nagyobbat emeltetett. Történt ugyanis, hogy vadászat közben messze betévedt az ingoványba, és csak a csodának köszönhetően menekült meg. Az ártérben fekvő kis építményt az áradás többször elöntötte, de mégsem a víz, hanem 1873-ban tűz pusztította el. A mennyezet leszakadt, az oltárkép elégett, de a Mária-szobor – újabb csodás elem – csak megpörkölődött. Közben a kis kápolna neves búcsújáróhellyé vált, évente több tízezren zarándokoltak el ide gyógyulást keresve. Ezt tudva az már nem is csoda, hogy a következő évben új kápolna védte a tűztől megmenekült Mária-szobrot.

Jellegzetes romanikus elem a bélletes kapu, amit pillérek tesznek hangsúlyossá. A pilléreken szobrok állnak, a kapu felett erkélyes lezárás látható. A homlokzaton jellegzetes neoromanikus vakolatdíszítés fut végig. Az egyszintes torony homlokzatát viszont már a romantikára jellemző íves ablakok törik át. A belső is a historizmust idézi. A szentély boltozatának kék egén csillagok ragyognak. Középen szép, szabadon álló oltár látható. A máriakálnoki templom szentélyének dísze a – hagyomány szerinti halász által talált – víztől-tűztől megmenekült Mária-szobor. A szobrot a tűzvész után átfestették és a kisded koronát, Mária pedig koronát, ezüst jogart és arannyal áttört brokátköpenyt kapott.

/forrás: wikipedia/

Búcsúkiváltságait 1874-ben, IX. Pius pápától nyerte. A búcsúk hagyományos rendje: húsvét hétfő, áldozócsütörtök, pünkösd hétfő, Szentháromság vasárnapja, Sarlós Boldogasszony (július 2) és a rá következő vasárnap, Nagyboldogasszony, Kisasszony és Mária neve napja. A kápolna neoromán stílusban épült. Értéke a kegyszobor.