Egy nem éppen sikeres nap története

Budapest, 2016.07.01.

Reggel felkelve, szép idő, süt a nap, és túlzottan meleg sincs, éppen jó egy kiránduláshoz.

Nagykovácsiban lévő Teleki kastély, felújítás ünnepélyes átadási napjára nem mentem el, két okból: Viktor volt az “ünnepélyes átadó”, nagy tömeg, felhajtás, stb. Ma úgy gondoltam, nézzük meg hogy sikerült a felújítás. El is indultunk, az autó klíma már néhány napja hol megy, hol meg nem, mint a mesében (hol volt, hol nem volt), most éppen olyanja volt, hogy éppen nem volt hajlandó hűteni. Ugyan a kinti levegő mindössze 21 fok, de az autóban, elviselhetetlen az üvegház hatás, így nyitott ablakkal a városon keresztül. Már Pesthidegkúton jártunk, amikor észrevettem, hogy az autó biztonsági kamerája nem rögzít semmit, mert tegnap kivettem az SD kártyáját, és reggel elfelejtettem visszatenni. Kértem a Feleségemet keresse meg a sebváltó boxban a tartalék SD kártyát, meglett, betettem, innen van rögzített úti-videó felvételem, majd feldolgozom és beillesztem a Blog bejegyzésbe.

Kiértünk Nagykovácsiba, a GPS oda vezetett a kastélyhoz, bejárati kapu tárva nyitva, mögötte sorompó az is felhúzva, bár a kapu oszlopon egy táblán egy halomra való felírat, mintha közte lett volna egy behajtani tilos piktogram is (úgy 3-5 cm), de mivel minden nyitva volt, behajtottam, balra megláttam a parkolót, be is álltam. Nem teljesen vakon érkeztem, mert reggel rákerestem a kastélyra és próbáltam információt szerezni, de nem volt a WEB lap elárasztva használható információval, legalább is látogatásra vonatkozóan nem.

Viszont az FB oldalukat megtalálva, üzenetben írtam egy kérdést, hogy egyénileg látogatható-e? Válasz azóta sem érkezett, bár az FB azt jelezte, hogy “Válasz általában néhány percen belül”, gondolom, talán ez munkaidőben tán igaz is lehet, vasárnap lévén senki sem válaszol. Viszont az FB lapon volt egy bejegyzés, hogy június 21-től nyitva van szerdától-vasárnapig egy cukrászda, gondoltam, ha ilyen van a kastélyban, akkor talán be is lehet jutni.

Megjött a válasz (2018.07.03. 9:43):

“Kedves Egresi János! Köszönjük, hogy írt nekünk, elnézést a késői válaszért. Olvastuk az interneten megjelent cikket, valamint láttuk a Youtebera feltöltött videót is, így láthatóan a látogatás már megtörtént.

Facebook oldalunkon a jobb sávban, kiemelt helyen közöljük a kastély látogathatóságát: “A kastélypark hétfőtől-vasárnapig 10-18 óra között tart nyitva, kivéve zártkörű rendezvény esetén. A Kastély Cukrászda szerdától-vasárnapig 10-18 óra között várja kedves vendégeit. A kastély önállóan nem látogatható, mivel nem kiállítótérként üzemel, hanem használatban lévő rendezvényközpontként.”

A cikkben említett hiányosságok, felvetések kapcsán pedig szívesen álltunk volna rendelkezésre, hogy információt adjunk a felmerült kérdések kapcsán.”

A Cukrászda nyitva, választéka, néhány féle süti, kávék, üdítők. Kértem egy sütit, és egy melage-t, a kiszolgáló hölgytől megkérdeztük, hogy a kastélyt mire használják, látogatható-e, van-e recepció, ahol lehet érdeklődni. A tájékozottsága elég hiányos volt. A bejárati kapu mellett lévő épületben van a recepció (zárva találtuk), a látogathatóságról annyit mondott, hogy terveznek majd havonta 1 látogatási napot, de ez csupán terv, majd érdeklődjek a WEB lapon keresztül (ott egy kapcsolatfelvételi űrlap van).

Ha már eljöttünk a kastélyhoz, legalább nézzünk körül, megtörtént. A kastély és a mellék épületeik újnak néztek ki, amit valóban felújítottak, minden zárva. A kastély környéke tér-kövezve, a park többi részén a “dísztó” környéke kivételével szinte egy kapavágást sem tettek, na jó, állítottak mindenfelé “Vonal világító” oszlopokat, ennyi. Érdekes volt, hogy jó néhány oszlop mellett feltúrva, beton kocka, melyből gégecsövek álltak ki, benne mintha áram kábelek lógtak ki, céljuk fogalmam sincs.

A WEB oldalról tudom, hogy a kastélyt a Cserkész Szövetség kapta tulajdonjogba. A Magyar Cserkészszövetség által szervezett Országos Cserkésznap kezdetén nyitották meg ünnepélyesen a felújított Teleki–Tisza-kastélyt május 27-én Nagykovácsiban. A kastélyt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke adta át.

Külső hivatkozások:

A kastélyt bemutató bejegyzésem – https://europaihataroknelkul.cafeblog.hu/2018/07/01/erdemtelen-sorstol-megmenekulo-ertekek-teleki/

Összességben csalódás volt a látottak és tapasztaltak. Ebéd időbe értünk, mire körbejártuk a kastélyt és parkját, Ebéd helyszínre a Hármashatár hegyen lévő étteremre gondoltam, vagy 10-15 éve jártunk erre felé, emlékeztem, hogy a mikró-átjátszó antenna oszlop közelében van egy étterem. Oda is utaztunk, GPS nélkül is odataláltam.

Eljutottunk egy félig nyitott kapuig, rajta felírat: magánterület, belépni tilos, mellette egy táblán, parkolási díj 2000/óra, kivéve az étterem vendégeinek. Gondoltam, akkor csak van bent egy étterem (Udvarház étterem), behajtottam, bent parkoló 1-2 autóval (talán az alkalmazottaké), a terasznál mentünk be, a bejáratnál tábla “Magán Party”, előkerült egy pincér, megkérdeztük nyitva vannak, lehet ebédelni, a válasz igen, mondom neki, hogy akkor a tábla a bejáratnál nem igaz, nem, csak tegnap esküvő volt, és még kint maradt.

Leültünk a teraszon, csodálatos kilátás nyílt a teraszról a városra, Duna, hidak, stb. A nap hét ágra sütött, ugyan a hőmérő 20 fokot mutatott, de a nap égetett, kértem a pincért, hogy nyissa ki a terasz felett lévő napernyőt, szívesen, volt a válasz, így árnyékból, friss levegőn, csodás kilátás, kell még valami jó egy ebédhez, szerintem nem, ha csak az étlap választékát még nézzük meg. A levegőben a konyhából kiszűrődő fantasztikus illatok, én sült szalonnát éreztem, feleségem, fokhagymát, a pincér mondta, hogy már készülnek az esti vacsorák, ezt érezzük. Belenéztünk az étlapba, az árak nem éppen az olcsóságra utaltak 2000-6000 közötti árak, a Feleségem “Harcsapaprikás fokhagymás csuszatésztával” választott, a levest most mellőztük, mivel a Nagykovácsiban a süti még kitartott előételként. Monda a Feleségem, tán míg készül a főétel, a várakozás idejére talán hozhatnának valamiféle kis falatkákat, az árakba beleférne (a választott harcsapaprikás ára 3900 Ft), hát nem hoztak, viszont nem kellett sokat várni a főételre.

Amikor letette a pincér az asztalra a harcsapaprikást, bizony elájultunk, a mérete miatt, íme, így nézett ki:

Talán a képen is látható, hatalmas tálban lett feltálalva, csurdig tele, úgy tűnt így ránézésre, hogy a fele a paprikás, a másik fele a csusza. Ízre nekem jó volt, a Feleségem háziasszonyként már nem volt ennyire elégedett vele, ráadásul a neki tálalt változatban alig volt harcsa darabka (megszámolva 3.db. ehető), sőt szerinte több, bőrös darab is volt benne, ami rághatatlan volt. A pincér mikor jött érdeklődni, hogy rendben van-e az étel, hogy ízlik, Feleségem elmondta a véleményét. A pincér bement a konyhára, mikor visszajött elnézést kért, megbeszélte a séffel, hogy nem fogják számlázni, csak az egyiket, így is történt (ez korrekt eljárás volt!). Én a harcsa paprikást kiettem, és egy kevéske tésztát (lebbencs tészta hatalmas darabokban), nekem ízlett, viszont a tészta zömét benne hagytam a tálban, ennek oka legfőképpen az volt, hogy a tálból a nagy darabok miatt nehéz volt kiszedni, mert még az össze darabolása is problémás volt, ha normál lapos tányérban lett volna, akkor talán ehetőbb lehetett volna. Fizettünk (bankkártya POS terminál az asztalnál) és elindultunk vissza felé.

Ha már ennyire felmásztunk a Hármashatár hegyre, gondoltam nézzük meg hova vezet még tovább a Szépvölgyi út, ezen jár a busz is, el is mentünk az út végéig, útközben villák, társasházak, előttük rengeteg parkoló autó, magas átláthatatlan kerítések (erődítmények, hogy ne lásson be a kíváncsi szem).

Az út végén visszafordulva, nem a szokásos útvonalon (hegyen át kanyarogva, a Kiscelli Múzeum felé) hazautaztunk.

A képeket és a videókat szerkesztés után, még hozzáfűzöm a bejegyzéshez.