Betlenfalva, (Betlanovce), Faigel–Thurzó kastély, Szlovákia
05315 Betlenfalva, Betlanovce, Národný park Slovenský Raj
GPS: N 48.980682,E 20.391735
Utolsó látogatás: 2013.09.11.
Külső hivatkozások:
http://www.kastélyok.hu/Lap.php?cId=1468
http://www.muemlekem.hu/hatareset/Faigel%E2%80%93Thurzo-kastely-Betlenfalva-639
https://hu.wikipedia.org/wiki/Betlenfalva
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index6c2c.html?option=com_tanelem&id_tanelem=612&tip=0
http://www.skrz.sk/clanok12553.html#axzz5Jnv6A2AR
http://www.oocities.org/zoliren/bethlenfalva/bethlenfalva.htm
Ott jártunkkor, őrizetlenül állt, már eléggé szörnyű állapotban, ha valakinek van róla friss információja, jövőjéről elképzelések, kérem, hozzászólásban tegye közzé, köszönetem.
A település temploma
A szomszédban álló kúria
Kastély története
Az itteni Thurzó-kastély a Szepesség egyik legszebb műemléke, (ha nem lenne rozoga állapotban), 1564 és 1568 között épült reneszánsz stílusban, 1955 és 1960 között renoválták. Főleg homlokzatának pártázata és grafittto díszítése (volt) szép. Hajdan megyegyűlések színhelye volt.
1564 és 1568 között Faigel Péter, akinek felesége a Thurzó családból származott építtetett Reneszánsz kastélyt ide. A kastély egykor megyegyűlések színhelye volt.
A községben még egy gótikus templomot és egy barokk kúriát találunk.
A falu határában állt a 13. században épített Marcell-vár, a 15. században a husziták egyik fő tábora, ahonnan vezérük, Axamit Péter vezetésével intéztek támadásokat a környéken. A várat a husziták távozása után Lőcse város tanácsa romboltatta le.
muemlekem.hu:
“Az Árpád-kori eredetű falu a Szepes megye egyik vezető birtokos családjának számító Göbel família birtokaként tűnik fel. A 15. századtól a bányavállalkozásairól híres, gazdag Thurzó család kezébe került a falu. A téglalap alaprajzú, zárt, egy emeletes, reneszánsz kastély épületet, homlokzatának ma már nehezen olvasható felirata szerint, 1564-68. között építtette – a valószínűleg Thurzó-rokonsághoz tartozó – Petrus Faigel és neje, Helena Probst. Az épületet minden homlokzatán pompás, reneszánsz pártázat koronázza, ablakai késő-gótikus kőkeretekkel rendelkeznek. Vidékies reneszánsz bejárati ajtajában régi kovácsolt vas ajtószárnyat láthatunk, míg fölötte az építtetők faragott címereit. Az épület homlokzatán, az első emeletek fa konzolokon nyugvó függőfolyosó fut körbe. Az 1955-60 között műemléki helyreállításon átesett, pár évtizede még irodaként használt ház ma elhanyagolt, használaton kívüli, így nem is látogatható.
A kastély telkén egy kisebb, vélhetőleg 18. században épült, földszintes kúria is áll (vélhetőleg magántulajdonban), amely kissé jobb állapotban van, de azon is csak azonnali felújítás segítene. Vaskos kéménye belül óriási szabadkéményes konyhát sejtet.
Megemlítendő még a kastély mellett, bekerítetlenül romladozó, 19. századi ipari épület (gőzmalom? serfőzde?) tetőtlen csonkja is, melynek emeletes csonkja, kéményestül, rajta gólyafészkestül várja jobb sorsát. “
