Érdemtelen sorsra jutott értékek – Amadé-Bajzáth-Pappenheim

Érdemtelen sorsra jutott értékek
Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély

8043 Iszkaszentgyörgy (Fejér megye)
GPS: N 47.239152,E 18.293266
https://www.facebook.com/pages/Amadé-Bajzáth-Pappenheim-chateau/273935819373187

https://www.facebook.com/arikupsusgallery/

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=3658

http://www.kastélyok.hu/Lap.php?cId=376

Utolsó látogatás: 2014.06.07.

Ha friss információja van, kérem, hozzászólásban tegye elérhetővé, köszönettel: Egresi János – csoport Adminisztrátora

Ennek a kastélynak a besorolásával bajba voltam, igazából a két új sorozatom között van, de végül is ide tettem: Érdemtelen sorsra jutott értékek, miért? Mert szerintem érdemtelenül el van felejtve, a tulajdonosa az Állam, nem nagyon törődik vele, persze lehet, hogy tudatlanságom az oka a rossz besorolásomnak.

Már többféle kastélyhasznosítást hallottam, olvastam, most egy számomra ismeretlent mutatok be.
Iszkaszentgyörgyön lévő Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő (el nem idegeníthető) kastélyról van szó, melyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezel-t (most ki kezeli utódként, nem ismerem). Bérbe vette a finn származású Ari Santeri Kupsus lovag, a konstrukció csodás. Állami tulajdon, a Forster Központ (volt MNV, bár már ez is megszűnt!) kezeli, újítja fel (állami és Uniós pénzből), lakják, használják, óvják (magán bérleményként), azaz a hasznosítása is megoldott, hiszen a legrosszabb megoldás, ha nem lakják, nem használják, mert ekkor jobban pusztul. Az államnak nem kell gondoskodnia a hasznosításról (ez egy jelentős feladat lenne, nem kevés pénzből, és szervezet is kéne hozzá). A bérlő adja a kastélyba a „kultúrát”, berendezi, bebútorozza, használja (lakja), és a látogatóknak bemutatja. Így minden együtt teljesül ahhoz, hogy a kastély fennmaradjon, és látogatható maradjon!

A szépséghibája mindössze annyi, hogy az Állam nem sokat törődik vele, azaz a felújítása abba maradt.

Először 2007-ben láttam a kastélyt, ide is teszek néhány akkor készült képet (akkor csak engedéllyel volt látogatható):

Néhány belső kép 2007-ből:

Mi köti össze ezt a kastélyt a Finnekkel?

“A második világháború alatt Budapest bombázása idején, itt kapott menedéket a Finn Nagykövetség (Suomen Suurlähetystö). Ennek emlékét őrzik Őexcellenciája, Sauli Niinistö a Finn Köztársaság elnöke által 2012. szeptember 5-én átadott Finn Emlékszobák: 

A követségi dolgozószobában egy neobarokk stílusú garnitúra látható, mely az Osztrák-Magyar Monarchia évtizedeiben Bécsben készült és az 1960-as években került a bécsi finn nagykövethez. Azóta híres vendégek sora, államfők, elnökök, királyi családok tagjai – Diana walesi hercegné (Diana Frances Spencer), politikusok és művészek használták az ülőgarnitúrát.

A sárga empire szalonban szentpétervári paloták eredeti bútorai tekinthetők meg. Ezekhez hasonló darabok találhatóak a finn minisztériumokban a cári Oroszországgal való közös történelmük okán. 
A kastély állandó lakója – a község általános iskolája mellett – a finn származású Ari Santeri Kupsus lovag, kinek szívélyes meghívására látogathatunk el a kastélyba, ahol személyesen kíséri végig vendégeit.” (forrás: https://www.facebook.com/events/292152787614982/)

Az utolsó látogatásunkra 2014. június 7., szombaton került sor.

Az „Idegenvezetőnk” a finn származású Ari Santeri Kupsus lovag, jó magyarsággal, érthetően, mutatta be a kastély történetét, tanúbizonyságot adva arra, hogy megismerte a kastély múltját, családtörténetét, és végigvezetett bennünket (látogatókat) mindazokon a helységeken, amelyben hétköznapjait tölti. Óvja a kastély belsőt, saját bútoraival, tárgyaival (nem is akármilyenekkel), teszi látványossá, élvezetessé, emlékezetessé a látogatást. A látogató nem egy lepusztult kastélyt lát, félig felújítva, hanem betekintést ad arra, hogy mi módon, milyen körülmények között élhettek valamikor a kastély lakói.
Köszönjük mindazoknak, akik lehetővé tették, teszik ezt a látogatási lehetőséget és kastély hasznosítási formát, GRATULÁLOK!

2014-i állapotot bemutató képek:

Videó (képfolyam, 5:09)

A kastély története

A kastély legrégebbi részét Amadé Antal építtette. 1800-ban a kastély a Bajzáthok tulajdonába került, akik 1820-ban jelentős építkezésekbe fogtak.

A kastély jelentős átépítése gróf Pappenheim Siegfried nevéhez kötődik a XX. század elején. Elbontották a nyugati mellékszárnyakat, és helyükre egy emeletes, gazdag kőszobrászati dízsítésű neobarokk épületet építettek, díszes ablak- és erkélyrácsokkal, az emeleti ablakok fölött kőfejekkel, a középrizalit fölött alakos szoborkompozícióval. Ebben a részben működik jelenleg az általános iskola
Az épület nyugati végéhez délről egy emeletes folyosó kapcsolódik, amelynek emelete fedett volt, de kőpillérekkel tagolt oldalai eredetileg nyitottak voltak. Ez egy kör alakú épületbe vezet, melyet társalgóként használtak.

Az új épület nyugati végéhez észak felől csehsüvegboltozatos, illetve fiókos dongaboltozatú helyiségeket kapcsoltak, a barokk kaputorony vonalában egy átjáróval. Ehhez merőlegesen kapcsolódik az istállószárny. Az istálló 1906-1909 között készült el. Ebben vörös márvány itatók voltak, de a lovakat nem sokáig tartották itt. Jelenleg ez a rész a Művelődési Ház, és egyben az iskola tornaterme is.

A Bajzáth-kastély falfestményei egy részét (2007!) restaurálták, méltatlannak tartom, hogy 2007 óta nem jutott előbbre a kastély helyreállítása!

Jelenleg az Ari Kupsus Nyári Galéria rendez a kastélyban kiállításokat.