Utazás Európába – 2017.07.30.

Térképek

Európai levegőre és látványra, valamint közlekedési kultúrárában másra (beleértve a járható utakat is) vágytam, mint ami idehaza elérhető. Szombat (2017.07.29.) este vacsora közben megbeszéltem feleségemmel, hogy vasárnap (2017.07.30.) irány Ausztria, néhány hegy, szép tájak, szép települések, kék ég, zöld fű, minden gondozva, a fű egy irányba fésülve, stb.

Megvalósult, reggel 8 kor indultunk, és este 20:30-ra érkeztünk haza, megtettünk 700 kilométert, és sok mindent láttunk. 

Elsőként jussunk át Budapesten, keletről nyugati irányba, Vasárnap lévén, kerüljük el az M7 felé irányuló tumultust, a szokásos kerülő útvonalat választottam (terveztem): Újpalota, Róbert Károly krt., Árpád híd, Lajos utca, Kolosy tér, Szépvölgyi út, Budakeszi út, Jánoshegy, Budakeszi, M1-re felhajtás.

Videó – Budapesti terelések (8:02)

Videó 1.rész – Határátlépés (5:45)

Érdekes, amikor átlépem a határt, mindig végtelen nyugalom árad szét testemben, gondolataim rendezetté válnak, stb.

Az első változást magamon érzem, nyugalom áraszt el, a második ami érzékelhető (fizikailag), az út minősége megváltozik, zötykölődés mentes (még, ha “foltozási is tartalmaz), érdekes az osztrákok a foltozáshoz nem csak a lapátot használják, mint technológiai kiegészítő szerszámot. Az utaknak széle van, felfestés látható, hacsak nem éppen frissen felújított útszakaszra érkezünk (ez elég gyakori Ausztriában). A házak jellege megváltozik, kertek, parkok veszik körül a házakat, virágok mindenütt, még az ablakokban és a balkonokon egyaránt, a gaz mint növény nincs, ápolt (nem kiszáradt, foghíjas) fű, ami nyírva, fésülve van, a házak körüli kerítés is csupán szimbolikus, nem pedig erődítményes falak.

Ami megkönnyíti a vezetést, nem kell gondolkodni, milyen táblát is láttam utoljára, na és volt közben kereszteződés, hogy megszűnt vajon az utoljára látott közlekedési tábla érvényessége. Ausztriában, minden táblának van érvényességi végét jelző táblája. Ha például van az úton egy 80-as tábla, akkor hiába jön egy lakott terület kezdetét jelző tábla, a 80 továbbra is érvényes marad, csak a feloldó táblával szűnik meg a korlátozás. A települések elején, végén nem ritka, hogy 70-es táblát használnak, hogy így gyorsítsák meg a településen való áthaladást, ha viszont az autós letér a főútvonalról, akkor számtalan esetben találkozhat 30-40-es táblával, amit a település kezdete táblánál jelzik!

Ne lepődjünk meg, Ausztriában sok körforgalommal találkozik az autós, ez lehet akár 1-2 sávos is, sőt, az első kihajtást is könnyítik, hogy direkt körforgalom kikerülő gyors sávot is építenek. Ami változás a hazai megoldáshoz képest, az Autóút táblát követően nincsen szintbeli kereszteződés, viszont az autóúton is a lakott területen kívül megengedett max 100 km/óra.

Ami a szemnek más, rendezett táj, művelt földek, domboldalak, legelők, stb.

Videó 2.rész – Schachendorf (Csajta) -tól Hartberg-ig (8:11)

Klaffenau várkastély, Hartberg határában

Ezen az útszakaszon korábbi utazásaink során már felderített helyek is vannak, ilyen például a Hartberg előtt lévő Klaffenau várkastély.

Egyik utazásunk során láttuk meg az út szélén a kastélyt, közelebb mentünk, körbejártuk, láthatóan lakják, de mégsem tapasztaltunk semmi életjelet, azon kívül, hogy egy ajtót (kapu) nyitva hagytak. Interneten keresgélve, ezt találtam róla: A kis nemesi rezidencia a 16. században épült, eredetileg gazdasági épületként. A várkastély az idők során súlyos sérüléseket szenvedett, gyújtogatás és fosztogatás, betörések miatt. Átalakították, újjáépítették a 1605, 1672, 1683, 1704 és 1709 években. 1725-ben a meglévő létesítmény meghosszabbították a további gazdasági részekkel, és kiegészítették lakórésszel is. Maga a kastély két egymással szemben álló főépületből áll, melyeket várfalszerűen összekötöttek, így egy zárt belső udvar keletkezett. Az idősebb része egy reneszánsz ház volt, 1560-ban épült (régi Klaffmühle) és kétoldalt két azonos méretű négyzet alakú saroktornyokkal egészítették ki. 1725-ben épült a nagy magtár, amelyet kétoldalt egy kicsi és egy nagy sarok toronnyal zártak. A hatalmas torony oldalán lévő falon nyitották meg a főbejárathoz szükséges falrészt. Tulajdonosai voltak, többek között: Perner , Grueber , Balthasar von Klaffenau.

Hartberg városban sok minden látható az Óvárosban, eddig még nem láttuk részletesen, talán egyszer még sor kerül rá, de ehhez egy futó átutazás alkalmatlan.

Videó 3.rész – Pöllauba érkezés és a városközpont rövid bemutatása (6:49)

Pöllau városközpont – Ágoston-rendi Apátsági épületegyüttes (kastély)

A kastély épületegyüttes része maga a kastély épülete, a Szent Vitus templom és a kastélypark.

Pöllautal hivatalos WEB lapja itt.

Forrás: Kirándulástippek WEB oldal

Kelet-Stájerország egyik legbájosabb települése, a festői Pöllauer Tal közepén fekvő Pöllau piros háztetői fölé emelkedik az Ágoston-rendi apátság impozáns épületegyüttese. Az itáliai hatásra fejlődött stájer barokk építészet legfontosabb példái közé tartozó gyönyörű barokk templom megépítésének a vatikáni Szent Péter-bazilika szolgált példaképül.

 

A Szent Vitus-templom (Stiftskirche Sankt Veit)

A legszebb része az apátsági komplexumnak. A Carlone és Horner vezetésével 1701-12 között épült, kialakításában és kupolájával a római Szent Péter bazilikára hasonlító templomra gyakran akasztják rá a „stájer Szent Péter-dóm” jelzőt is.

A templom méretei impozánsak, 62 m hosszú és 37 m széles, a kupola 42 m magasra emelkedik. Egyetlen hajóját dongaboltozat fedi, két oldalán, a tér szigorúságát kissé feloldó három-három oldalkápolna van, fölöttük karzattal. A templom belső tere freskókkal, stukkókkal, szobrokkal gazdagon díszített. Olyan érzésünk támad, mintha egy színes képeskönyvben

lennénk.

A mennyezet és a kupola csodálatosan élénk színű, illuzionisztikus falfestményei Matthias von Görz stájer művész munkái, a hatalmas munka 18 év alatt készült el. A főoltár hatalmas méretű, Szent Vitus vértanúságát ábrázoló képe Joseph Adam von Mölkalkotása. A harmadik oldalkápolnában Altomonte 1725-ben festett oltárképe alatt egy 1420 körül készült gótikus Pieta-szobortalálható. Figyelemre méltó még a pompás szószék és a gazdagon faragott orgona háza.

Kastély épület (Étterem, Óvoda, Zene iskola, Múzeum)

A templomhoz kapcsolódó kastélynak is nevezett apátsági épület egy vízivárra épült rá, a vizesárok még ma is látható. Hans von Neuberg 1482-ben alapította a kolostort, melyet a XVII. század végén barokk stílusban átépítettek. A háromszintes épület sarkain egy-egy nyolcszögletű torony áll. mindkét udvar árkádsorral keretezett.

Videó 4.rész – Apátsági épületegyüttes, kastély és templom (7:39)

Videó – Pöllau Apátsági, Szent Vitus templom (6:48), 2015-ben készítettem

A kastélyban zeneiskola és egyházi iskola működik, egy részét a városi önkormányzat használja, és a régió turisztikai információs irodája is itt található. A freskóterem (sajnos még nem jutottunk be, mindig zárva volt) rendezvények és ünnepségek helyszíne, farsang előtt itt tartják a pöllaui kastélybált.

A kastély épületben van egy Múzeum is, ahol egy “Kozmikus világ” c. állandó kiállítás tekinthető meg. Benti képeket nem tudok mutatni, mivel tiltott a fényképezés, a kiállítási anyag technikai jellegű, műszarek, eszközök, megfigyelő szerkezetek, és néhány templomtorony óra szerkezete látható (egyik működik és zene játékot mutat be). A Múzeum WEB lapja itt.

Egy korábbi utazásunkat követően készített albumom itt nézhető meg.

Kastélypark

A kastély oldalában kedves park található, a városka főterén kellemes kávézók csalogatják az ide érkezőt.

Videó 5.rész – Kastélypark (10:15)

Most nem mentünk fel a Pöllauberg-re, de ha nem mentek tovább, akkor belefér a hegyre felutazni, néhány kilométer, érdemes. Korábban már jártunk itt és akkor fel is mentünk, bár a “Virágos körutat” akkor sem jártuk körbe, remélem sor kerül még erre is. A korábbi utazásról készült albumom itt nézhető meg.

Videó – Pöllauberg a virágos zarándokhegy (7:15)

Pöllau-t elhagyva St.Jakob im Wald a következő uti-célunk. Korábban is jártunk már erre felé, de most nem Vorau felé vettem az irányt, hanem Birkfeld felé. Nos a GPS csak le akarta rövidíteni az útvonalat, hiszen ez van beállítva alapértelmezett navigáció eljárásként, így aztán a főútról letérve “úttalan utakon”, erdőkön vezetett az utunk, helyenként egy nyomsávos útszélességgel és olyan emelkedőkkel, hogy vissza kellett kapcsolni 2-es sebesség fokozatba. Ugyan az utak nem főutak, csupán kis településeket és “tanyákat” (egyedülálló házak, vagy szórvány házak), végig jó minőségű aszfaltozott úton utaztunk, és bizony az utak alatt csatorna rendszer van kiépítve, még a legeldugottabb részeken is.

Videó – Pöllautól St.Jakob im Wald településig (11:44)

St. Jakob im Wald – Joglland

Szent Jakob a “Blumenstraße” részét képezi. 10 település része a virágos útnak, amelyek részt vesznek a stájer virág díszítés versenyben, tagok: St. Kathrein am Offenegg, Pöllauberg, St. Jakob im Walde, Strallegg, Wenigzell, Vorau, Forest Brook Mönichwald, Fischbach, Miesenbach bei Birkfeld és St. Lorenzen am Wechsel.

A stájer virágok útja tíz falut köt össze Kelet-Stájerországban, amelyek mindegyike legalább egy alkalommal elnyerte már a megtisztelő stájer virágos település címet. Sőt öt település az Európa legszebb virágos falujának járó díjat is megkapta már. A stájer virágok útjának egy további érdekessége Pöllauberg települése és a körülötte elterülő Pöllauer Tal Natúrpark, ahol különleges energiapontokhoz túrázhatunk az erdőben. Részletes album Pöllauberg-ről itt.

Joglland nevét a mendemondák szerint Mária Teréziának köszönheti. Amikor a császárné a XVIII. században hintójával járta a kelet-stájer dombvidéket, több helybélit is megkérdezett, hogy hívják és minden esetben ugyanazt a választ kapta “I bin da Jogl”, ami annyit tesz “Jakab vagyok”. A Jogl, ugyanis a Jakab beceneve. A császárné a sokadik válasz után a következőt felelte: “Das ist ja das reinste Joglland!”, vagyis “ez a Jakabok vidéke!”. 

A mai községet  30. Chr alapították, meghódították a rómaiak, ekkor Felső-Pannóniához tartozott. 799-ban az avarok foglalták el, majd a frank királysághoz tartozott. Amikor az avarokat legyőzték 982-ben, a település Karintia-hoz került Traun Gauern néven 1035-ben. A falu, St. Jakob im Walde néven, első dokumentált előfordulása 1170-ben történt, 1529-1533 között a várost a törökök teljesen elpusztították. 17. század közepén kitört a pestis, a falu lakósai közül 60 ember életét vesztette. 1886-ban a templom és sok ház leégett. 1944.07.26-án két amerikai B-17 bombázót lelőttek német harcosok, a személyzet tagjai meghaltak. Ennek a tragédiának az emlékére (mintegy a megbékélés szimbólumaként) emlékművet állítottak, melyet 2009-ben egy túlélő a személyzet egykori tagja jelenlétében avattak fel.

Videó – St.Jakom im Wald, 2002 (6:24)

Európark – virágokból a tagállamok zászlói

St.Jakob im Wald temploma

Videó – St.Jakob im Wald, 2017 (8:44)

St. Jakob im Wald meglátogatását követően elindultunk hazafelé, határátkelés Bucsu-nál Szombathely felé terveztem, ugyancsak kerültük a főutakat.

Videó – St.Jakob im Wald-tól Bucsu határátkelőig (25:00)

Ha a másik oldalról közelítettük volna meg St.Jakob-ot, akkor útközben az út ugyan elkerülte a települést, de rálátva a házakra, bemerészkedtünk, Mönichwald (Steiermark tartomány), most a hazafelé vezető úton fogjuk érinteni.

Mönichwald

St. Lorenzen am Wechsel, Burg Festenburg, Kirchenburg Schloss Festenburg

Nem sokkal St.Jakob im Wald elhagyását követően balra van Festenburg várkastélya, most nem mentünk fel megnézni, mivel régebben már megismertük, így most csupán ide teszem az albumom hivatkozását.

Várkastély

A vár története a XII. század elejére nyúlik vissza, alapítói stubenberg urai. Feltehetőleg egy stubenbergi úrnő hozományaként került a mattersburg-forchensteini gróf birtokába. 1366-ban Ulrich von Pergau adta el a Leutold testvéreknek és Rudolf von Stadecknek. A minesenger Hugo von Montfort birtokolta a kastélyt, majd Kaspar von Sauraunak adta el. 1616-ban a kanonokrendi Vorau apátság vásárolta meg.

Fontos látványosságok:

• A kálváriahegyi kápolna és a templom a váron belül.
• A várkastélyban találhatók a pap költő Ottokar Kernstock szobái is (szalon, dolgozó szoba, háló szoba), eredeti berendezési és személyes tárgyakkal.
• A várban 6 kápolna látható.
• Van egy pince étterem és borozó, rendezvény helyszín is egyben.

Vezetést érdemes igénybe venni, különben csak a vár belső udvara, és a templom nézhető meg (vasrácson keresztül), vezetéssel minden kápolnát és a templomot belülről is megmutatják. Vezetés naponta csak egy alkalommal volt, lásd a pontos, naprakész információkat a várkastély saját Web lapján.

Várkápolnák, szám szerint 6 van a várkastélyban

Óra kiállítás a kastélyban

Kastély-templom

A várkastélyban találhatók a pap költő Ottokar Kernstock szobái is (szalon, dolgozó szoba, háló szoba), eredeti berendezési és személyes tárgyakkal

Utunkat folytatjuk, útközben az útról egy hegyoldalban megpillantottunk egy nagyméretű várat, így messziről elég jó állapotban lévőnek tűnt. Letértem az eredeti útvonalról, visszafordultam és megkerestük, rá is találtunk. A vár két fő részből állt össze egy alsó vár, viszonylag egyben volt, de nem tűnt lakottnak, a felső vár bizony már jelentősen romosodott, megnéztük még hátulról is, aztán folytattuk utunkat.

A Thalberg vár

Idehaza néztem utána mit is láttunk a Google és a Wikipedia segített ebben, íme:

A vár kiváló példája a nagy középkori lakóváraknak Stájerország-ban és vitathatatlanul a legjobb állapotban fennmaradt római erődítmény Ausztriában.

Az épületegyüttes méretei: a felső vár 90 méter hosszú és 23 méter széles. A felső vár leginkább a román korban keletkezett épület rész. Két nagy négyzet alakú tornyok zárják a vár keskenyebbik oldalán. A 24 méter magas várat terméskő kaputorony zárja,  12 méter magas várfal csatlakozik az alsó nyugati toronyhoz. 50 méter hosszú külső udvar köti össze a kastéllyal, amelyet az északi oldalon határolja egy három emeletes lakóépület, ez még a román korból származik, de késő gótikus stílusjegyeket kapott az idők folyamán. A felső vár gyakorlatilag tönkre ment, a mennyezetek beomoltak.

Thalberg vára 1171-1180 között épült a határvédelem erődítményeként a magyarok támadásinak védelmére, Leopold von Erlach építette. Az 1500-s évek elején Thalberg központja volt protestantizmusnak az északi Kelet-Stájerországban. 1530 körül a török hadak feldúlták. 1565-ben a Rauber család tulajdonába kerül.
1610-ben, a jezsuita rend birtokába került. A török háborúban (1683) és Kurucfelkelések idején (1704 és 1708), a vár a szomszédos Friedberg lakosságának nyújtott menedéket. Amikor a jezsuita rendet feloszlatták 1773, Thalberg az állam tulajdonába került, 1797-ben árverésen Erko család tulajdonába került, ekkor épült a Grange lábánál a vár domb aljában a kastély-szerű alsó épület. A későbbiekben csak ezt volt lakott, a magas vár elkezdett romosodni. Ez a tendencia folytatódott, sőt a 19. században tovább erősödött, ma már romos, lakhatatlan állapotban van.
1918-ban Hauke-Gisslinger család vásárolta meg árverésen, ma Heinz Gißlinger a vár tulajdonosa.

Egy helyen figyelmen kívül hagytam a GPS irányítását, ez egy picit bonyodalmat okozott (majd az úti-videóban látható lesz miért), de végül sikeresen visszavezetett a GPS a helyes útra, minden probléma mentesen visszaérkeztünk Magyarországra. Szombathelytől az M86-os gyorsforgalmi úton Győrig, majd az M1-en Budapest. Reggel 8 órakor indultunk és este 20:30-kor haza is érkeztünk, megtéve kb 700 kilométert.