Vizsoly, Károly Biblia, Nyomtatástörténet (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

• Egresi János
• 2016. július 15. péntek

  A Facebook bemutató albumjaim (5.db.)

3888 Vizsoly, Szent János u. 80.

GPS: N 48.384242, E 21.216067 

https://www.facebook.com/VizsolyiBiblia/

http://www.vizsolyibiblia.hu/

http://muemlekem.hu/muemlek?id=3301

https://hu.wikipedia.org/wiki/Károlyi-biblia

http://www.biblia.hu/bevez/magyar.htm#karoli

Utolsó látogatás: 2016.04.29.

Forrás: http://www.vizsolyibiblia.hu/

“Templomunkban, templomkertünkben, egyre több látnivaló várja a kedves turistákat. Az 1590-ben nyomtatott, első magyar nyelvű, teljes fordítású Biblián kívül még számos történelmi emlék, valamint jelenkori fejlesztés, újítás várja az érdeklődőket. Árpád kori templomunk több lépcsőben épült. Az a szentély a 12. és 13. században román stílusban, a hajó rész a 14. és 15. században gótikus stílusban, a torony pedig az 1300-as évek végén.

A gótikus stílusban épült vastag falak és a templom körül húzódó erőd fal a századok során, sokszor nyújtott menedéket, a helyi lakosoknak mind a tatárok, törökök hadai elől, de még az 1848-as forradalom idején is. A templom belső falán látható 12. és 14. századi freskók, Bibliai történeteket, és a magyar történelemből is ismert eseményeket ábrázolnak.

Templomkertünk főbejáratánál találkozhatnak a kedves látogatók a nemrégiben épült Mantskovit Bálint könyvesházzal mely egy kávézó is egyben. Itt várjuk a kedves turistákat egy finom kávéval, melyet a könyvesházhoz tartozó két teraszon is elfogyaszthatnak. Eme épület egyik fő turisztikai látványossága, hogy a kazettás álmennyezetét Gaál János a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főrestaurátora tervezte, festette. Egyedisége abból fakad, hogy ezt a kazettás mennyezetet kizárólag Vizsolyba tervezte. Minden kazetta egy-egy néprajzi motívumot ábrázol a Kárpát-medence magyarság által lakott területeiről, valamint néhány idézetet tartalmaz a Vizsolyi Bibliából. Könyvesházunkban az érdeklődők még vásárolhatnak sok értékes hitéleti és történelmi tatalmú könyveket is, valamit megtekinthetnek egy 1800-as évekből maradt működőképes aranyozó prést-nyomdagépet is.

A látogatók találkozhatnak még egy korhű 16. századi nyomdagéppel is. Ezen a nyomdagépen ingyen kipróbálhatják a korabeli Vizsolyi Biblia nyomtatását. Egy klisé segítségével kinyomtathatják maguknak a Vizsolyi Biblia első oldalát emlékül.

Így ír visszaemlékezésében Károlyi Gáspár, magyar Bibliafordítónk.

E kiemelkedő munkájának célja az volt, hogy minden magyar ember megértse Isten igéjét és így szólíthassa meg imáiban. Maga a fordító Nagykárolyban született (innen a vezetéknév is) később Brassóban, Wittenbergben tanult, majd Göncre került ahol a Kassavölgyi, majd az Abaúji, ezek után pedig Abaúj-Tornai egyházmegye seniora lett.

Itt kezdte meg a fordító munkát az 1570-es évek elején. Több fordító társa volt, de az első magyar nyelvű teljes fordítást ő gondozta, szerkesztette és sajtó alá rendezte.

A fordítás kéziratait Göncről Vizsolyba, egyik fő segédje Szenczi Molnár Albert hordta át, hol gyalogszerrel, hol lovaskocsin.”

Református templom

Vizsoly Látogatóközpont

Forrás: http://www.vizsoly.hu/latnivalok.php

“1940-ben, templomrenoválási előmunkálatok alkalmával az akkor itt szolgáló Benke Imre lelkipásztor a mészrétegek alatt freskónyomokra bukkant. A freskók feltárását és restaurálását a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából Szentiványi Gyula irányításával Szentiványi Endre és Farkas Tibor kezdte el, s miután azt 1944-ben abbahagyták, Bartha László folytatta 1951-52-ben. Az átgondolt, igazán szakszerű és jól dokumentált feltárás és restaurálás Pintér Attila és Bécsi János 1976-77, majd Seres László és munkatársai 1984-85 közötti munkája.

A restaurálás eredményeképpen napjainkban is láthatók még a részben halványodó középkori freskók. A freskók közül a legtöbb bibliai témájú jelenet, de vannak bibliai alapot nélkülöző ábrázolások is. A hajó északi falán, a felső sávban László király legendáját találjuk, melynek jelenetei közé Ábrahám kebelének töredékes ábrázolása ékelodik. Alatta, a karzat felől keleti irányba haladva a Kánai mennyegzot egy Köpenyes Mária ábrázolás, a Golgotai jelenet, majd a Szent kereszt megtalálásának legendája követi. A szentély diadalíve fölött az Angyali üdvözletet, Mária találkozását Erzsébettel, Jézus születését valamint A templomban való bemutatását láthatjuk. A diadalív északi oldalán lévő freskó Szent Kristófot ábrázolja, a déli oldalon pedig Szent György harca a sárkánnyal tűnik szembe. A szentély apszisának hengerfalán, a keleti ablaktól balra a Betlehemi jászol, jobbra a Királyok imádása és a Híradás a királyoknak látható, majd tovább haladva Keresztelő János és Heródes. A szentélynégyszög boltozatának bordái között, kelet felé tekintve Krisztus mennybemenetelét láthatjuk, az északi részben Péter és András elhívását, a déliben pedig a Fájdalmas Krisztus alakját.

Mindezeket a freskókat nem mint egy református templom díszeit vagy mint a református istentisztelet kiegészítő elemeit tartjuk számon, hanem mint magyar nemzeti örökséget, melyeket megmutatunk “a magyar Biblia bölcsőjéhez” zarándoklóknak és igyekszünk megőrizni a nyomdokainkba lépő nemzedékek számára. Őket és minket, mindannyiunkat figyelmeztet a szószékkel szemben, a diadalív déli falán olvasható latin felirat: “Quid hic stas / si non oras rotius / exi foras”, azaz: “Ki itt állsz és nem imádkozol, fordulj meg és menj ki!”. Tehát a vizsolyi református templom a számtalan betérő számára is – kik legyenek istenfélők vagy hitetlenek – elsősorban Isten háza és az imádság hajléka.”

A jelenlegi háromosztatú szentély épült először, mint teljes templom. A terület betelepüléséből és az épület formai kialakításából következtetve a 12. század legvégén, esetleg a 13. század elején kezdhették építeni, de 1220-ban már állnia kellett, mert abban az esztendőben “Igyházasvisl”-t is említenek az oklevelek.

A történelmi tények azt látszanak bizonyítani, hogy az épület bővítését a 14. század húszas éveire befejezték.

A 13. század elején épült templom 1560 óta a reformátusoké.

Építészeti kialakítása A torony alatt nyílik a templom mai bejárata. A félköríves szentély, a szentélynégyszög, s előtte a hajószakasz a 13. században épült. A szélesebb hajó és a nyugati homlokzat az előtte álló toronnyal gótikus stílusban, a 14. században épült. A hajó síkmennyezete új.

Az apszis képei Krisztus születésével kapcsolatos jeleneteket ábrázolnak. A szentély falain Krisztus mennybemenetele, a Szent Kereszt megtalálása, Szent György harca a sárkánnyal látható. A diadalív hajó felé néző oldalán három sorban sorakoznak a falképek.

Faldíszítések: A 13. századtól a 16. század elejéig folyamatos díszítették a templomot falképekkel, feliratokkal. Eredetileg mind a külső, mind a belső fal festve volt. A szentély freskói nagyrészt 13. századiak. A kisebb hajószakasz festése 1400 körül készült, a nagyobb hajószakaszt a 15. század első felében festették ki. A ma látható középkori faliképek (freskórészletek) a több mint hat évtized alatt, három fázisban folyó restaurálás során a vakolat alól kerültek elő.

Forrás: http://www.biblia.hu/bevez/magyar.htm#karoli

“Az első teljes, az eredeti nyelvekről való magyar bibliafordítás, az úgynevezett Vizsolyi Biblia, Károli Gáspár munkája. Az elnevezés a kinyomtatás helyére, a Hernád menti Vizsoly községre utal. Itt működött rövid ideig Mantskovit Bálint nyomdája, mely dacolva a protestáns nyomdák elkobzására vonatkozó rendelettel, végül is alig két esztendő alatt kinyomtatta a Bibliát. (Az eredeti, 1590-es kiadást 1981-ben hasonmás változatban megjelentette a Helikon Kiadó.)

Károli – eredeti nevén Radicsics Gáspár (1529 körül-1591) – Nagykárolyban született. A “Károli” nevet Nagykárolyra való emlékezésből és tiszteletből vette föl a kor humanista tudósainak mintájára: Carolus Gasparus. (Mivel írásban a “j” hangot akkor még nem jelölték “ly”-nal, nevének írása Károlinak rögzült. Kiejtése azonban már életében is Károlyi volt, s ma is ennek mondhatjuk, sőt, írhatjuk is.)

Az első teljes magyar Biblia fordítója Brassóban, majd Wittenbergben, a reformáció fellegvárában tanult. Ifjúkorától foglalkoztatta a bibliafordítás kérdése. Gönci beiktatására készített Két könyvében (1563, legújabb kiadás: Károli Gáspár, a gönci prédikátor. Magyar Hírmondó sorozat, Budapest, Magvető Kiadó, 1984) már több szentírási részletet közölt saját fordításában, s a próféciák kiváló ismerőjének bizonyult. Prédikációiban és a felvidéki antitrinitáriusok (szentháromság-tagadók) elleni vitáiban is a Bibliára támaszkodott.

Az 1580-as években az országban dúló pestisjárvány megfosztotta feleségétől és három gyermekétől. Megrázkódtatásai után fogott komolyan a fordításhoz, melynek elkészültében környékbeli prédikátortársai is segédkeztek.”

Forrás: http://www.vizsolyibiblia.hu/index.php/biblia

“Így ír visszaemlékezésében Károlyi Gáspár, magyar Bibliafordítónk.

E kiemelkedő munkájának célja az volt, hogy minden magyar ember megértse Isten igéjét és így szólíthassa meg imáiban. Maga a fordító Nagykárolyban született (innen a vezetéknév is) később Brassóban, Wittenbergben tanult, majd Göncre került ahol a Kassavölgyi, majd az Abaúji, ezek után pedig Abaúj-Tornai egyházmegye seniora lett.

Itt kezdte meg a fordító munkát az 1570-es évek elején. Több fordító társa volt, de az első magyar nyelvű teljes fordítást ő gondozta, szerkesztette és sajtó alá rendezte.

A fordítás kéziratait Göncről Vizsolyba, egyik fő segédje Szenczi Molnár Albert hordta át, hol gyalogszerrel, hol lovaskocsin.

A nyomdászmester, Matskovit Bálint 1588 második felében költözött Galgócról Vizsolyba, a nyomdájával együtt. Vizsolyra több szempont miatt esett a választás. Egyrészt közel volt Gönchöz, másrészt pedig félreeső és biztonságos helyen volt a nyugodt környezetet igénylő munkához, mely az akkori három részre szakadt ország háborús időszakaiban ez különösen is fontos volt. A biztonságos munkát még az is elősegítette, hogy akkoriban Vizsoly birtokosa Rákóczi Zsigmond fejedelem volt, aki elhivatottsággal támogatta ezt a munkát.

A nyomtatás 1589 Február 18-án kezdődött és 1590 Július 20-án fejeződött be. “

A Múzeum Magyarország 16.századi nyomdászatába ad betekintést.

Az első teremben egy üvegpadló alatt mutatja be “Nagy Magyarországot”, rajta elhelyezve a kor 29 magyarországi helységét, ahol nyomdászatot üzemeltettek. A helyeket kis jelölés, a nyomdára és a helyre jellemző kis képpel illusztrálja a 29 nyomdát működtető települést.

Körbe a tablókon a könyvnyomtatás korai évszázadainak főbb jellemzőit mutatja be.

Idehaza a nyomdatulajdonosok és patrónusok többsége protestáns (lutheránus, kálvinista és unitárius) volt, katolikus nyomda először 1578-ban létesült. A sajtók alól kikerült könyvek külseje a reneszánsz művészeti stílus jellemzi.