Szeged, Fűvészkert

• Egresi János
• 2016. július 15. péntek

Szeged, Fűvészkert – Szegedi Tudomány Egyetem (Csongrád megye)

  A Facebook bemutató albumom

6726 Szeged, Lövölde u. 42.

GPS: N 46.231569,E 20.158926

http://www.kastélyok.hu/Lap.php?cId=2054

http://www.fuveszkert.u-szeged.hu/

https://www.facebook.com/szte.fuveszkert

Utolsó látogatás: 2010.08.01.

A Fűvészkert különlegessége – Indiai Lótusz (Szegedi Lótusz)

Virágzás időpontja: július vége, augusztus eleje.

IX. (2016) Lótusz Napok – 2015. augusztus 06-07.

Alapítás, a kert szerkezetének kialakítása 1922.

A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1928-ban ártézi kút, 1929-30-ban növénynevelő üvegház létesült, 1931-ben készült el az első tó. Ugyanebben az évben jelent meg az első magcsere-katalógus (Index Seminum).

1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta is a kert különleges látványossága. Sajnos, az óföldeáki állomány megsemmisült. 1940-től Greguss Pál professzor töltötte be az igazgatói posztot. Nevéhez fűződik az akkori kert elsősorban az oktatást szolgáló, didaktikai célú gyűjteményeinek kialakítása (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), s a szecsuáni (délkínai) ősfenyő betelepítése. 1952-58 között üvegházakat építtetett a trópusi haszon-növények bemutatására.

1996-tól Mihalik Erzsébet látja el az igazgatói feladatokat. Követve füvészkertek iránt támasztott egyre bővülő követelményeket, új tevékenységeket indított el.

Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) 1933-ban került a Füvészkertbe az óföldeák-gencsháti Návay kastély -ma már nem létező- tavából. A füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalálta életfeltételeit, Közép Európa legnagyobb szabadföldi állományát alkotja. A lótusz a buddhizmus szent növénye, Indiában fontos táplálék-és gyógynövény. Leveleinek felületi mintázatait lemásolva ipari alapanyagok készülnek belőle (Lotus effekt, Wikipédia ).

A Fűvészkert különlegessége – szecsuáni (délkínai) Ősfenyő

A dél kínai (más néven szecsuáni) ősfenyőt (Metasequoia glyptostroboides) sokáig csak megkövesedett maradványokból ismerték és kihaltnak hitték. 1944-ben találták meg az élő példányait. 1948-ban számos mag került Európába. Ezekből a magokból Szegedre is jutott, s belőlük nevelkedett a kertben látható öt egyed, amelyek ma a kert legmagasabb fái. A veszélyeztetett fajok közé tartozik, világszerte védett növény.